Archives

Az Eagle alapértelmezetten nem vektoros feliratokat használ, de a Gerber exportáláskor automatikusan átváltja a betűtípusokat vektorosra. Ez azért baj, mert megváltozik a feliratok szélessége és egyéb méretei, így elképzelhető, hogy nem oda fognak esni a feliratok, ahova szerettük volna tenni őket. A feliratok elkészítésénél ki lehet választani, hogy már eleve vektoros legyen a felirat, és akkor tényleg azt fogjuk látni a tervezéskor, ami a NYÁK-ra kerül. Volt olyan esetünk, hogy az egyik ügyfél azzal vádolt meg minket, hogy szándékosan átalakítottuk a feliratokat, és ezzel elrontottuk a NYÁK-ját. A valóságban azonban csak annyi történt, hogy a küldött Gerber-ek alapján gyártottunk, az ügyfél pedig nem ellenőrizte le, hogy az exportált Gerberek-ben a feliratok helyesek-e.

Az alábbi példa azt szemlélteti, hogy a nem vektoros felirat szélessége a Gerber exportálás után megváltozik (a vektorizálás miatt), és túl fog lógni a kontúrvonalon!

A probléma megoldása a következő:

1. Egy már meglevő alkatrész nem vektoros feliratait az alábbi ábra mutatja.

2. Kattintsunk a bal oldali ikonok közül a pirosan bekarikázott “Smash” ikonra.

3. Most kattintsunk az alkatrész közepén található, sárgával bekarikázott keresztre. (Ha ez a kereszt nem jelenik meg, akkor be kell kapcsolni a tPlace és bPlace rétegek láthatóságát a Nézet/Rétegek Ki/Bekapcsolása… menüben!)

Ekkor a feliratok sarkaiban is megjelenik egy-egy kereszt, így a azok már tetszőlegesen szerkeszthetőek, áthelyezhetőek.

4. Most kattintsunk a kékkel bekarikázott ikonra, és válasszuk aki a Font/Vector opciót!

5. Ezután a feliratoknál megjelent kis keresztekre kattintva, átváltanak a betűtípusok vektorossá.

Ha nem az alkatrészek, hanem az általunk beilleszteni kívánt feliratokat szeretnénk vektorosan létrehozni, akkor a bal oldali ikonsoron a “T” betűvel jelzett ikonra történő kattintás után a pirossal keretezett legördülő menüben állíthatjuk át a betűtípust vektorosra. A méret és az arány megválasztásakor ügyeljünk arra, hogy a felirat vonalvastagsága mindig legalább 0,2mm / 8mil legyen!

Természetesen nem szükséges minden egyes feliratot vektorossá konvertálni, hiszen az Eagle ezt automatikusan elvégzi, amikor a Gerber fájlokat készítjük el a tervből. Viszont a fontosabb feliratokat mindenképpen érdemes vektorossá alakítani, hogy lássuk, hogyan fognak kinézni a valóságban.

Talán meglepő, de a legtöbb probléma a leadott NYÁK terveken nem a rézrétegek rajzolataival van, hanem a pozíciónyomat és az egyes rétegekben elhelyezett feliratokkal. Tapasztalatunk az, hogy általában 10-ből 7 tervben biztos, hogy legalább valamilyen minimális gond van a feliratokkal. Ez nyilvánvalóan azért van, mert ezekről nem beszél senki, és a neten sem találhatóak százával leírások a témában. Így a tervező sem figyel oda rá, és a rézréteg rajzolatainak befejezésével elégedetten dől hátra a székében, pedig a munka itt még korántsem ért véget! A legfontosabb tudnivalók a feliratokhoz a következők.

1. A legkisebb vonalszélesség a feliratok esetén 0,2mm/8mil legyen akár a rézrétegben, akár a pozíciónyomat rétegben vannak elhelyezve! A pozíciónyomat rétegben használjon a lehető legvastagabb vonalakat, a 0,2mm-es szélesség az abszolút minimum, az ennél kisebb vonalszélességű feliratok szinte biztosan halványak, részlegesen olvashatóak vagy elmosódottak lesznek!

2. A feliratokat mindig abba a rétegbe tegyük, amelyben ténylegesen szeretnénk, hogy a NYÁK-on megjelenjen. Ne tegyük a feliratokat pl. a kontúrvonal vagy az “assy” (assembly – beültetést segítő) rétegbe, ha azt szeretnénk, hogy a pozíciónyomat rétegben legyenek jelen a végső NYÁK-on. Ha feliratot egy vagy több rézrétegbe teszünk, akkor különösen ügyeljünk arra, hogy azok vonalvastagsága, és az egyes vonalak közötti szigetelési távolság megfelel a tervezési szabályoknak. Az áramkör működését nyilvánvalóan nem befolyásolja, ha a be nem tartott határértékek miatt a felirat nem sikerül jól, mert pl. a betűk vonalai között túlságosan kicsi a szigetelési távolság. A DRC ellenőrzés viszont nálunk minden egyes ilyen problémás ponton hibát fog adni, amelyeket egyesével kell ellenőriznünk. Ez egy bonyolultabb tervnél nagyon megnövelheti az ellenőrzés idejét, így később kerül majd a terve gyártásba. Feliratot tehát javasolt a pozíciónyomat rétegbe tenni, rézrétegbe pedig csak akkor, ha tényleg szükséges (pl. HobbiNYÁK esetén), és akkor is kellő körültekintéssel.

3. Ha a NYÁK terv nem tartalmaz pozíciónyomatot, akkor legalább az egyik rézrétegbe tegyünk feliratot! Erre azért van szükség, hogy egyértelműsítsük, hogy az alkatrészoldalon vagy a forrasztási oldalon van a rajzolat. A tervezőprogramok mindig az alkatrészoldal felől, felülnézetben mutatják a tervet, ezért a forrasztási oldal rajzolatát tükörképben látjuk, tehát a feliratok is tükrözöttek. Ha olyan Gerber fájlt kapunk, ahol a feliratok tükrözöttek, tudjuk, hogy a forrasztási oldalhoz tartoznak, a nem tükrözöttek pedig az alkatrész oldalhoz.

A rétegek megjelölését szolgáló feliratokat a megrendelő kérésére el tudjuk távolítani a tervből, mielőtt a NYÁK gyártását elkezdenénk.

4. Az Eagle-t használók figyelmébe:  eléggé rossz az Eagle-ben az, hogy alapértelmezetten nem vektoros feliratokat használ, de a Gerber exportáláskor automatikusan átváltja a betűtípusokat vektorosra. Ez azért baj, mert megváltozik a feliratok szélessége és egyéb méretei. A feliratok elkészítésénél ki lehet választani, hogy már eleve vektoros legyen a felirat, és akkor tényleg azt fogjuk látni a tervezéskor, ami a NYÁK-ra kerül.

Az alábbi példa azt szemlélteti, hogy a nem vektoros felirat szélessége a Gerber exportálás után megváltozik (a vektorizálás miatt), és túl fog lógni a kontúrvonalon! Segítség a feliratok vektorossá alakításához itt.

5. A kontúrvonalon kívül eső, illetve a forrszemekre rálógó feliratokat levágjuk.

A ritzelés a sorozatgyártásban szokásos eljárás. Az egyedi NYÁK terveket egymás mellé montírozzuk, és megtervezzük a gyártáshoz szükséges további panelrészeket. Így az egyedi NYÁK-unk sorozatgyártásra is alkalmas lesz, beültetés után pedig kézi erővel is könnyen széttördelhetők a darabok. Mivel a panelizálással kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel ügyfeleink részéről, szeretnénk annak egyik lehetséges tervezési menetét ismertetni az alábbiakban.

Ha nem járatos a panelizálásban, akkor kérjük, mindenképpen olvassa el a Panelizálás tervezése – általános ismertető cikkünket, mielőtt tovább olvasna!

A tervezés menete

Ha készen vagyunk az egyedi NYÁK tervével, akkor jöhet a panelizálás! Ne feledjük el, hogy a lokális fidukat ekkorra már el kellett helyeznünk a terven, ha szükség van ezek használatára a beültetés ellenőrzése miatt (AOI)!

A következő lépés, hogy a beültetővel előzetesen egyeztetett elrendezést létrehozzuk (az elrendezés most legyen 3×3-as). Az elrendezés létrehozása nem jelent mást, minthogy egymás mellé másoljuk a terveket a megadott 3×3-as ismétlésszámban. Mivel most ritzeléssel tervezünk, az egyedi NYÁK-okat közvetlenül egymás mellé kell másolnunk. Nem kell helyet hagynunk a tervek között, a ritzelés nem fogja megváltoztatni a panelból végül széttördelt egyedi NYÁK-ok méretét.

Az egyedi NYÁK-ok eredeti kontúrvonalait távolítsuk el, és rajzoljuk meg a panelkeretet (ha van belső marás az egyedi NYÁK-on, akkor természetesen azt hagyjuk meg). A panelkeret szélessége általában 5-10mm szokott lenni. A fontos az, hogy a beültetőgépnek legyen elég felülete a panel megfogásához. Panelkeretet nem szükséges minden oldalra tervezni. Stabilitási szempontból általában jobb, ha a panelt teljesen körbeveszi panelkeret, de van néhány kivételes eset, ahol szinte egyáltalán nem számít. Ha például kizárólag ritzeléssel tervezzük a panelt, akkor elegendő két (hosszabb) szemközti oldalra keretet tenni. Ebben a példában teljesen körbevesszük a panelt kerettel.

A panelkeretet a sarkainál általában 1mm-rs rádiusszal vagy letöréssel lekerekítjük. Ezzel némi védelmet tudunk biztosítani a panel számára, ha véletlenül egy-egy munkafolyamat közben leesne a földre. Ekkor ugyanis szinte mindig a sarkára esik a panel, és az éles sarkú panelek könnyen deformálódnak a sarkaiknál, ami azt okozhatja, hogy pl. a forrasztópaszta nyomtatásnál a stencil nem tud rásimulni teljesen a panelra, és ez hibás pasztázást okozhat. A lekerekített sarkok nehezebben sérülnek, mint az élesek.

A következő lépés a ritzelési vonalak berajzolása. Fontos szempontok ennél a pontnál:

– két párhuzamos ritzelési vonal között legalább 5mm távolság legyen
– a ritzelési vonalaknak végig kell menniük a teljes panelen és csak egyenes vonalúak lehetnek
– a ritzelési vonalak középpontjától legalább 0,5mm-re legyenek a rézrétegek rajzolatai
– a ritzelési vonalak a panel szélein 5-5mm-rel fussanak túl, és lehetőleg különálló rétegbe (Gerber fájlba) kerüljenek
– a panelon egy-egy ritzelés hossza legalább 80mm legyen

Rajzoljuk meg a beültetéshez szükséges panel fiducial-okat. A panelkereten általában elegendő összesen 3db fidu pl. ebben az elrendezésben: bal alsó sarok, bal felső sarok, jobb felső sarok. Jelen példában a NYÁKÁRUHÁZ-nál szokásos kör és kereszt alakú fidu-kat tesszük le a sarkokba.

A leggyakrabban használt körfidu kialakítása mindössze annyiból áll, hogy az egyik rézrétegre leteszünk egy 1mm átmérőjű kitöltött kört, majd ugyanezen réteghez tartozó lötstop rétegbe pedig egy 3mm-es kitöltött kört. Ha kétoldalas a gyártatni kívánt panel, és mindkét oldalán szükséges gép beültetés, akkor a fidu-kat rögtön másoljuk is át az ellenkező oldali réz és lötstop rétegbe is ugyanazokba a pozíciókba, ahol a másik rétegre tettük őket! Többrétegű NYÁK esetén értelemszerűen csak a külső rétegekre szükséges fidu-kat tenni.

Ha szükséges a beültetéshez, hullámforrasztáshoz, pasztanyomtatáshoz vagy más művelethez illesztőfuratokra (ezt a beültetővel kell egyeztetni!), akkor rajzoljuk be a kívánt illesztőfuratokat. Ezek átmérője túlnyomó többségben egységesen 3mm szokott lenni.

A panelterv ezzel elkészült a NYÁK gyártáshoz.

Utánrendelés esetén kevesebbe kerül a gyártás?
Ha olyan kiegészítő szolgáltatást rendelt, amely során tervezést is vállaltunk (pl. NYÁK gyártás tervezéssel együtt), akkor a tervezés árát a legközelebbi rendelésnél nem kell újra kifizetni. Ha a csak NYÁK-ot rendelt további kiegészítő szolgáltatás nélkül, akkor annak az ára a legközelebbi rendelésnél is a kalkulátor által mutatott érték lesz, mivel a gyártás előkészítését minden esetben díjmentesen végezzük el megrendelőinknek. Erről bővebben itt olvashat.

Szükségem lenne egy NYÁK-ra, de nem értek tervezéshez és szoftverem sincs hozzá. Ebben tudnak segíteni?
NYÁK tervezést csak abban az esetben vállalunk, ha már rendelkezésre áll egy mintadarab NYÁK, és a megrendelőnek arra van szüksége, hogy a minta alapján történő újratervezés után egy vagy több darabot gyártsunk belőle. Kizárólag kapcsolási rajz vagy szóban vázolt elképzelés esetén nem tudjuk vállalni a NYÁK tervezést, és komplett készülékek tervezését/kivitelezését sem. Bővebb információk itt.

A NYÁK tervet próbáltam úgy elkészíteni, hogy mindenben megfeleljen a követelményeknek, de még mindig nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy tényleg jó-e a tervem.
Sokszor előfordul ilyen eset, hiszen minden terv egyedi. Ha kérdése van a tervezéssel (szoftverhasználattal), gyártással kapcsolatban, keressen minket email-ben, telefonon, Facebook-on vagy Skype-on is! Ne feledje: nincs buta kérdés, csak megválaszolatlan! Legyen cég, diák vagy hobbista, forduljon hozzánk bizalommal, hogy segíthessünk!

Milyen formátumokból rendelhetek NYÁK-ot?
A NYÁK gyártást kizárólag Gerber fájlokból vállalunk. Ennek oka, hogy egyedül így tudjuk biztosítani a megrendelőink számára, hogy ténylegesen azt fogják kapni, amit megrendeltek. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat. Tervezőszoftverek projektfájljait, illetve PDF, DXF, BMP és egyéb formátumokat  és  NYÁK és stencil gyártáshoz a hibalehetőségek minimalizálása miatt nem tudunk fogadni.

A NYÁK tervet Eagle, Sprint layout, Diptrace, ExpressPCB, stb. szoftverrel készítettem, és Gerber fájlokat küldenék a gyártáshoz. Segít Önöknek, ha az Eagle, Sprint layout, Diptrace, ExpressPCB, stb. projektfájlt is elküldöm?
Igen, segít, ugyanis ha bármilyen hiányosság van a Gerber fájlokban, akkor az eredeti projektfájlból ki tudjuk egészíteni a Gerbereket anélkül, hogy egy plusz konzultációra lenne szükség a megrendelővel. Emellett fontos megemlíteni, hogy gyártást kizárólag Gerber fájlokból végzünk, projektfájlokból nem.

Mielőtt befejezném a NYÁK tervezést, szeretném elküldeni Önöknek a félkész tervet, hogy leellenőrizzék gyárthatósági szempontól, illetve árat mondjanak rá. Mekkora plusz költsége van, ha nem a végleges tervből kérem az ajánlatot?
Bármilyen készültségi állapotban elküldheti a tervet akár többször is. Az ellenőrzést (tervezési tanácsot) és az árat minden esetben ingyenesen meg fogjuk adni, tehát plusz költséggel nem kell számolnia emiatt.

Mi történik, ha a feltöltött Gerber fájlokban valamilyen hiba van, vagy nem felelnek meg a gyártási követelményeknek?
Ha a fájlokban olyan hibát találunk, amely miatt a NYÁK gyártás nem lenne lehetséges, azonnal felvesszük a kapcsolatot Önnel. Előfordulhatnak teljesen véletlen hibák a tervezés során, amelyek elkerülik a tervező figyelmét, mint pl. a feliratok vonalvastagsága túl kicsi, vagy két SMD pad nagyon közel van egymáshoz, de villamosan nincsenek összekötve. Minden ilyen esetben a tervet visszaküldjük a megrendelőnek a hibák megjelölésével javításra. A gyártás előkészítését csak akkor tudjuk elkezdeni, ha a megérkezett fájlok mindenben megfelelnek a gyárthatósági követelményeknek. A technológiai határértékekről itt tájékozódhat.

A megrendelés leadása után jöttem rá, hogy elrontottam valamit a NYÁK tervben. Lehetséges utólag módosítást kérni?
A terven módosítást a megrendelés leadásának időpontjától számítva a megrendelés elfogadását visszaigazoló email kiküldéséig, de legfeljebb 1 órán beül tudunk elfogadni az info@nyakaruhaz.hu címen. A módosítás díjáról itt tájékozódhat. Emiatt kérjük, hogy körültekintően járjon el, mielőtt leadja a megrendelését!

Hogyan kell értelmezni a gyártási időt?
Minden adott nap éjfélig beérkezett rendelést legkésőbb a következő munkanapon feldolgozunk, és a gyártási idő a feldolgozást követő munkanaptól számítandó munkanapokban. Tehát a gyártás mindig a feldolgozást követő munkanapon kezdődik. Például egy szerdai napon este 18:15-kor 10 napos határidőre leadott rendelést legkésőbb másnap (csütörtökön) 16:00-ig feldolgozzuk, és a gyártás pénteken megkezdődik. A NYÁK-ok így a következő hét utáni pénteken 19:00-ig elkészülnek. Ha több különböző terméket rendel, amiknek a gyártási ideje különböző, akkor a csomagot a legtöbb gyártási időt igénylő termék elkészülése után adjuk fel. Ha az egyes termékekre azonnal szüksége van az elkészülés után, és nem szeretné megvárni, amíg a másik megrendelt termék(ek) is szállításra alkalmas állapotba kerül(nek), kérjük, hogy külön megrendelésben adja le őket! A megrendelés leadásakor kérjük, vegye figyelembe, hogy a legjobb szándékaink ellenére is bekövetkezhetnek nagyon ritkán olyan váratlan helyzetek (géphiba, beszállítói késés, hatósági vizsgálat, stb.), amelyek a sürgős rendeléseket is késleltethetik. A gyártási időn való túlcsúszás esetén az ÁSZF-ben foglalt garanciát adjuk a megrendelő számára.

Szeretném, ha a NYÁK-ok gyártási ideje kevsebb lenne a feltüntetettnél. Lehetséges ez?
Minden panelünk gyártása pontosan ütemezve van, ezért a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem tudjuk garantálni a rövidebb határidőt.

Nem NYÁK-ot szeretnék gyártatni, csak az lenne a kérésem, hogy viszek Önöknek egy darab NYÁK-ot, és ezt csak fúrják ki vagy csak világítsák le vagy csak furatgalvanizálják vagy csak a fóliát készítsék el, a többit majd én otthon megcsinálom. Lehetséges ez?
Kizárólag teljes munkafolyamatokat végzünk el a NYÁK gyártás vagy más szolgáltatásunk kapcsán. Minden olyan esetben, amikor elvállaltunk ilyen – a normál munkafolyamatainktól eltérő – feladatokat, a végén sokkal több idő és pénz ment rá, mint amennyit ért az egész.

Nem NYÁK-ot szeretnék gyártatni, de az Önök által használt eszközökkel, gépekkel előállítható lenne az a dolog, amire szükségem van (pl. rézlemezek mélymaratása modellezéshez, stb.). Lehetséges ez?
Semmilyen munkát nem vállalunk, amelyet nem kifejezetten valamely szolgáltatásunk keretében nyújtunk. Egészen biztosan tudnánk a jelenlegi gépparkunkkal pl. alkatrészeket gyártani CNC marógéppel vagy lézerrel kivágni alakzatokat – ami egyébként teljesen kiesik a profilunkból -, de nem tervezzük ilyen szolgáltatások bevezetését. Az előző kérdéshez egyébként ez is hasonló: minden olyan esetben, amikor elvállaltunk ilyen – a normál munkafolyamatainktól eltérő – feladatokat, a végén sokkal több idő ment rá, mint amennyit ért az egész. CNC megmunkáláshoz, lézervágáshoz, gravírozáshoz, szitázáshoz, fóliakészítéshez, galvanizáláshoz, grafikai szerkesztéshez kérjük, hogy keresse az erre szakosodott cégeket!

Ha további kérdése van a rendeléssel, fizetéssel vagy szállítással kapcsolatban, olvassa el a Vásárlási információkat! Ha mindent elolvasott, és ennek ellenére sem találja a kérdésére a választ keressen minket elérhetőségeink valamelyikén, hogy segíthessünk!

A Gerber fájlok kiterjesztései arra utalnak, hogy milyen információt tartalmaznak. A .CMP kiterjesztés a “Component” (alkatrész) kifejezést takarja, míg például a .STC a “Component Stop”-ot (alkatrész oldali forrasztásgátló lakk). Tehát azok a rajzolatok, amelyeket a .CMP fájlba exportálunk, rézfóliaként lesznek jelen a kész NYÁK-on, amiket pedig az .STC fájlba, azok a forrasztásgátló lakkrétegen realizálódnak. A .PLC vagy .PLS fájlokba így nem csak az alkatrészek neveit vagy értékeit, hanem tetszőleges feliratot is tehetünk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy valójában bármelyik azon réteget kiexportálhatjuk az egyes Gerber fájlokba, amelyeket szeretnénk a kész áramkörön látni.

Ha Eagle szoftvert használ, akkor javasoljuk, hogy töltse le a NYAKARUHAZ.CAM fájl a Gerber exportáláshoz, ami az alábbi beállításokat tartalmazza. Ha Sprint Layout-ban tervez, és most ismerkedik a szoftverrel vagy először gyártat NYÁK-ot, akkor feltétlenül tájékozódjon a program megfelelő használatáról, ugyanis ezzel a programmal rajzolt terveknél tapasztaljuk messzemenően a legtöbbször, hogy a megrendelők teljesen rossz rétegbe terveznek (pl. pozíciónyomatot a körvonalba, forrasztás oldali rézrajzolatot az alkatrész oldalra, stb.), aminek a vége természetesen a hibás gyártás.

Megjegyzések

Kérjük, hogy semmiképpen se tegyen méretezővonalakat a terv egyik rétegébe se! A Gerber formátum egyértelműen tartalmazza a méreteket, a méretezővonalak eltávolítása pedig számunkra időigényes, és közben lehet, hogy olyan részeket is törlünk véletlenül az áramkörből, amelyekre szükség lenne.

Gerber exportálásnál ne türközze egyik réteget se, ezzel csak nehezíti a fájlok ellenőrzését!

A feliratokatnál (pozíciónyomatoknál) azokat a részeket, amelyek kilógnak a NYÁK körvonalából, a gyártás előkészítésénél levágjuk. A feliratok forrszemekre és más forrasztható területekre rálógó részét eltávolítjuk.

A forrasztásgátló lakkrétegnél (lötstopnál) ha van lehetőségünk és valamilyen különleges körülmény mást nem indokol, akkor úgy állítsuk be a tervezőszoftvert, hogy oldalanként 0,1mm-rel (4mil )legyen nagyobb a lötstop “kivágása” az adott forrszemnél. Figyelem! A forrasztásgátló lakkrétegnél a Gerber fájl a tényleges lakkréteg invertáltját tartalmazza, de ezzel a megrendelőnek nincsen teendője. Ahol a lakkrétegben van rajzolat (tipikusan a forrszemek felett), ott a NYÁK-on nem lesz lakk, és fordítva.

Egyoldalas NYÁK esetén a furatok alapértelmezetten nem galvanizáltak, kétoldalas NYÁK-nál pedig minden furat alapértelmezetten furatgalvanizált.

A kontúrmarás tervezésénél mindig vegye figyelembe a technológiai korlátokat. Ezekről bővebben itt olvashat.

Ha nem biztos benne, hogy konkrétan az Ön NYÁK tervének gyártásához milyen fájlokra van szükség, akkor kattintson ide.

Apertúra

Az apertúrák olyan alapvető alakzatok, amelyekkel a NYÁK tervet rajzoljuk. Alakjuk tetszőleges lehet. A NYÁK tervező szoftverekben ezek általában csak közvetetten definiálhatók.

DRC

Design Rule Check – Tervezési Szabályok Ellenőrzése. Olyan ellenőrző eljárás, ami kimutatja azokat a tervezési hibákat, amik miatt esetleg nem gyártható le a NYÁK. Ilyen például a túl vékony vezetők vagy túl kicsi átmérőjű furatok használata. A tervezési szabályok tehát olyan technológiai határértékek, amelyeket a tervezőnek feltétlenül szükséges figyelembe vennie és betartania.

E-teszt, elektromos teszt

Olyan mérési eljárás, amivel a legyártott NYÁK-okon detektálhatóak a rövidzárlatok vagy szakadások, így a hibás darabok nagyobb eséllyel kiszűrhetők. A mérésre a repülőtűs és a tűágyas megoldás terjedt el. A repülőtűs teszternél két tűvel mér a gép. A tűket mindig azon vezetősávok szabad pontjaihoz (forrszemekhez) teszi, ahol a mérést végzi. A mérési pontokat a Gerber fájlokból lehet létrehozni automatikusan. A prototípus vagy kis szériás gyártásnál ez egy költséghatékony eljárás, mivel nem kell külön mérőszerszámot készíteni a teszthez, mint a tűágyas esetben. A tűágyas teszt a szerszám (minden mérési pontra egy-egy tű és annak huzalozása) legyártása miatt csak a nagy sorozatú gyártás esetén gazdaságos, viszont sokkal gyorsabb, mint a repülőtűs változat.

Felületkezelés

Felületkezelés alatt értjük azokat az eljárásokat, amikkel a nyomtatott áramkörök rézvezetőinek felületét vonjuk be. Ez lehet általában ónozás, aranyozás vagy ezüstözés. Az egyes anyagok felvitele történhet galvanizálással vagy kémiai úton.

Flash

Egy adott apertúra levetítése egy pontba (pl. forrszem).

Gerber fájlok

A Gerber a nyomtatott áramkörök gyártásának ipari, szabványos fájlformátuma, amelyből a NYÁK gyártás megvalósulhat. A Gerber fájlok tulajdonképpen koordinátákat tartalmazó állományok, amelyek segítségével egyértelműen leírható a nyomtatott áramkör rajzolata. A vektoros jelleg miatt akár ”kézzel” is módosítható utólag, és igen nagy felbontás érhető el vele (akár 1nm). A szabványt az 1960-as és 1970-es években fejlesztették ki, és sok hasonlóságot mutat a CNC gépeken használt G kódos programnyelvvel. A ma használatos, újabb verziója hivatalos nevén az Extended Gerber, vagy más néven az RS-274X, bár a szakzsargonban még mindig a Gerber elnevezést használjuk.

Hullámforrasztás

A furatszerelt alkatrészek beforrasztásánál a leginkább elterjedt, gépesített beforrasztási mód. A gép a nyomtatott áramköri lapot (amelybe az alatrészek már előre be vannak helyezve) egy ónhullám felett viszi el kb. 1m/s sebességgel. Az ónhullám hozzáér a forrasztandó felületekhez, és beforrasztja az alkatrészeket.

Kémiai ónozás

A kémiai ónozás egy olyan eljárás, aminek során a kész nyomtatott áramköri lemezt egy olyan oldatba merítik, amelyből ón válik ki a rézfelületre. Minél több ideig zajlik a folyamat, annál vastagabb ónréteg képződik, de amikor már a teljes felületre kirakódik az ónréteg, a vastagság nem növekszik tovább. A gyakorlatban a kémiai ónozás vastagsága nagyon vékony, anyagát tekintve ólommentes. Forraszthatósága nem olyan könnyű, mint a tűziónozásnak.

Kontúrmarás

Olyan darabolási eljárás, ahol a nyomtatott áramkör kontúrját CNC marógéppel alakítjuk ki. Lehetővé teszi szinte tetszőleges alakzatok elkészítését, és minőségileg sokkal igényesebb, mint lemezollós vágás.

Lötstop

Más néven forrasztásgátló lakkréteg, amely általában zöld színű, és megakadályozza a rézvezetők oxidációját, illetve a NYÁK forraszthatóságát arra a területre korlátozza, ahol nincsen forrasztásgátló lakk, azaz általában a forrszemekre.

Marás NYÁK-on belül

Olyan eljárás, ahol a NYÁK kontúrján belül, a terv szerinti, szinte tetszőleges helyen és alakzat szerinti eltávolítjuk az anyagot CNC marógéppel.

Mil – mm

A “mil” egy olyan mértékegység, amely az inch ezredrészét képzi.
1 mil = 0,001 inch = 0,0254 mm
1 inch = 25,4 mm = 1000 mil
1mm = 0,03937 inch = 39,37 mil

Montírozás

Több azonos vagy különböző NYÁK terv egymás mellé helyezése, összeállítása.

Ólommentes tűzión (RoHS tűzión)

Az Európai Unió területén már nem hozható forgalomba olyan termék, amely veszélyes anyagokat tartalmaz egy adott százalékos arány felett. Emiatt a régi, ólomtartalmú forraszanyagok nem használhatók ezekben a termékekben. A kiváltásukra a nyomtatott áramkörökön felületkezelésként csak ólommentes ón, arany, ezüst, és más nem ólomtartalmú vegyületet lehet használni. Magánfelhasználásra vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő NYÁK-ok esetén továbbra is használhatók az ólomtartalmú forraszok, amelyeknek jobb a forraszthatósága. Az RoHS megfelelőséghez mindenképpen szükséges, hogy a felületkezelő anyagon kívül a többi alapanyag (pl. halogénmentes FR-4) is megfeleljen az RoHS követelményeinek.

Panelizálás

Panelizálásnak hívjuk azt, ha több ugyanolyan NYÁK-ot teszünk egymás mellé a terven abból a célból, hogy azok kitördelhető vagy később szétvágható változatban legyenek legyártva. Sok kisméretű ez NYÁK esetén segítség lehet a beültetésnél és az áramkörök tárolásánál, kezelésénél.

Pozíciónyomat

Olyan feliratok és ábrák a nyomtatott áramkör egyik vagy mindkét felén, amelyek az egyes alkatrészek helyét jelzik, vagy más információt közölnek (pl. gyártó neve, típusszám, stb.). A színe általában fehér.

Reflow kemence

Olyan eljárás, amely során felületszerelt alkatrészeket nagyon gyorsan lehet beforrasztani. A kész NYÁK-onm levő SMD forrszemekre stencil (másnéven pasztamaszk) segítségével ónpasztát kell felvinni, majd az alkatrészeket elhelyezni. A reflow kemencébe helyezve az ónpaszta megolvad, és beforrasztja az alkatrészeket. A forrasztás általában meghatározott hőprofil szerint történik, hogy ne érje hősokk az alkatrészeket.

Ritzelés vagy V-vágás

Olyan darabolási eljárás, amely során nem vágjuk át a NYÁK-ot teljes keresztmetszetében, hanem az alkatrész és a forrasztási oldal felől (egymással szemben) egy-egy V alakú bevágást hozunk létre. A két bevágás között 0,2-0,4mm vastagságú anyag marad. Akkor használjuk, ha több ugyanolyan NYÁK van egy panelbe montírozva egymás mellé. Ez lehetővé teszi, hogy a panel ne essen szét, viszont kézi erővel könnyen letördelhetők az egyes kisebb panelek. Emiatt a NYÁK-ok könnyebben kezelhetők, és a beültetés is gyorsabb vagy kényelmesebb lehet.

Stencil (SMD)

A stencil egy olyan rozsdamentes acélból készült – általában 100-200um vastag – lemez, amelyen az SMD pad-ek helyén kivágások vannak. Az SMD alkatrészek beültetésénél használata nagyon meggyorsítja a beültetést, mert az alkatrészeket nem egyesével, kézzel kell beforrasztani, hanem a NYÁK-on levő forrszemekre a stencilen keresztül ónpasztát kell felvinni. Ezután az alkatrészeket a panelra kell helyezni, és reflow kemencébe tenni. A kemence által sugárzott hő megolvasztja az ónpasztát, és “magától” beforrasztja az alkatrészeket.

SMD, SMT

Surface Mount Device – Felületszerelt alkatrész, SMT – Felületszerelt technológia. A felületszerelt technológia során felületszerelt alkatrészeket használunk áramköri elemekként, amelyek lábai nem huzalkivezetések, mint a furatszerelt alkatrészeknél.

Szelektív ónozás

Olyan ónozási eljárás, amely során az ónréteg a forrasztásgátló lakk felvitele után kerül a NYÁK szabadon levő rézfelületeire. Ez azért fontos, mert ha ón van jelen a lötstop alatt, akkor a reflow kemencében vagy a hullámforrasztóban az ón a hő hatására megolvad, és felráncolhatja a lötstoppot, illetve a nagyobb vezetők elszívhatják az ónt a forrszemektől. Tehát sorozatgyártás esetén csakis a szelektív felületkezelési eljárások ajánlottak. Ez kizárja a hagyományos galvánón használatát, amit – a technológia miatt – a lötstop réteg felvitele előtt kell a rézrétegre galvanizálni, így az ott marad a lötstop alatt a kész NYÁK-on.

Tüziónozás

Olyan felületkezelési eljárás, aminek során a nyomtatott áramköri lapot egy olvadt ónötvözettel teli kádba merítik, majd a kihúzáskor mindkét oldaláról nagynyomású levegővel lefújják a megtapadt ónt. A végeredmény egy általában 5-50um vastagságú ónréteg lesz.

Üvegesedési hőmérséklet (Tg)

Az a hőmérséklet, amelyen a NYÁK hordozóanyagában levő amorf szerkezetű üvegszálak még kemények és szilárdak. A Tg hőmérsékletnél magasabb értéken is használható az anyag, de veszít a mechanikai szilárdságából, könnyebben deformálódik. Tartósan az üvegesedési hőmérséklet felett használva folyamatosan kezd átalakulni a gyantaszerkezet, és adott idő elteltével szétbomlanak a rétegek közötti kötések. Hőmérséklettől függően ez az idő órákban vagy napokban mérhető.

Üvegszálas NYÁK

A NYÁK hordozó anyaga általános esetben üvegszál rétegekből áll, amelyeket hőre keményedő gyantával ragasztanak össze, majd melegen préselik. A végleges vastagság függ a rétegek számától, a szövésmintától, a gyanta tartalomtól és a préselés paramétereitől. Normál esetben használt nyomtatott áramkörök hordozói 1,5mm vastagságúak, és 13 szövetrétegből állnak. A ma leggyakrabban használt alapanyag az FR-4 típus, amely közismertebb nevén az ”üvegszálas NYÁK”.

Via, furatgalván

A kettő vagy többrétegű áramköröknél szükséges a rétegek között is elektromos kapcsolatot létesíteni. Mivel az egyes rétegek rézfóliáit a hordozó anyag szigeteli el egymástól, az átvezetést olyan furatok segítségével valósítjuk meg, amelyeknek a falára vörösrezet galvanizálunk. Az így kialakított furatgalvánok (vagy másnéven via-k) hozzák létre a rétegek közötti összeköttetést. A falvastagság általában a NYÁK rézfólia vastagságának a fele, általános esetben 15-20um.

Azt tapasztaltuk, hogy az egyik legkényesebb kérdés maga a NYÁK gyártó kiválasztása. A téma annyira nagy, hogy létrehoztunk egy külön oldalt, ahol a legjellemzőbb felhasználói szokásoknak megfelelően elemezzük a NYÁK gyártó választás szempontjait. Az oldal itt érhető el:

Hogyan válasszunk NYÁK gyártót?

Régi cikkünk a témával kapcsolatban továbbra is olvasható:

Aki áramköröket épít hobbiból vagy hivatásból, egészen biztosan szembe fog találkozni a NYÁK gyártással kapcsolatban a következő kérdésekkel: kivel, hogyan és mennyiért gyártassa le nyomtatott áramkörét? Kezdetben talán mindannyian a saját magunk által történő elkészítést tartjuk a leggazdaságosabbnak, de idővel az emberek nagy része rájön, hogy az esetek többségében ez nem igaz. Egy-egy prototípust még “kivasalhatunk” otthon, de a gyári panelek minőségével valószínűleg nem fogjuk tudni – vagy nem is akarjuk – felvenni a versenyt.

Ha pedig már eldöntöttük, hogy gyári paneleket fogunk beépíteni a készülékünkbe, akkor gyakran iszonyúan nehéz helyzetbe kerülünk, mert nem egyértelmű, hogy mi alapján válasszunk NYÁK gyártót. Az ezzel foglalkozó cégek pedig általában csak nehezítik a választást azzal, hogy a gyártásban nem járatos felhasználók számára érthetetlen szakkifejezéseket használnak mindenféle magyarázat nélkül, és összehasonlításképpen csak az ár marad a végső kapaszkodó a mit sem sejtő vevő számára. Az elmúlt években ügyfeleink számtalan esetben jöttek hozzánk és felháborodva mutatták azokat az elképesztően gyenge minőségű NYÁK-okat, amiket máshol gyártattak, gyakran szinte aranyárban.

Tényleg csak az ár számít?

Néha fórumokon elhangzik az a kijelentés, hogy egy prototípus legyártatásáért 6-10 ezer Ft túlságosan sok pénz. Azok a szakmabeliek, akik már végig próbáltak több gyártót, szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az olcsó, elektromosan nem tesztelt NYÁK-okat nagyító alatt érdemes átnézni beültetés előtt. Persze, a hibák még ekkor sem feltétlenül derülnek ki. Az utólagos ellenőrzéssel, hibajavításokkal pedig általában annyi időt eltölt az “olcsó” NYÁK-ot rendelő ügyfél, hogy bőven megérte volna egy jobb és drágább szolgáltatást választania.

NYÁK-ot disztribútortól?

Több alkatrész disztribútor és beültető cég is foglalkozik NYÁK-ok értékesítésével (nem gyártással, csak értékesítéssel, a gyártást egy másik cég végzi). Az ügyfél számára kényelmes megoldás lehet, hogy az alkatrészeket, a beültetést és a NYÁK-ot is egy helyet tudják megvásárolni, viszont mindenképpen mérlegelni szükséges az ezzel járó kockázatokat. Azok a cégek, akiknek a NYÁK gyártásban, gyártás előkészítésben, minőség ellenőrzésben nincsen gyakorlatuk, és a NYÁK-okat csak egy ugyanolyan alkatrésznek tekintik, mint pl. az ellenállásokat, teljes egészében kiszolgáltatottá válnak a NYÁK gyártójának. A közvetítő szerep révén a kommunikáció így nagyon megnehezedik az ügyfél és a valódi gyártó között, egyes kérdések tisztázása pedig lehetetlenné válik. Ha pedig hibás lesz a széria a szakmai felkészültség hiánya miatt, akkor ki vállalja a felelősséget az elszenvedett időveszteségért? Mielőtt disztribútortól vásárol, mindenképpen győződjön meg a kereskedő NYÁK gyártásban szerzett tapasztalatairól, hozzáértéséről!

Mitől lehet akár 5x-ös eltérés az árban a különböző gyártóknál, ha ugyanazt a panelt akarjuk legyártatni?

Csodák ebben az iparágban sincsenek! Mivel az információhiány miatt sokszor az egyetlen összehasonlítási alapot csak az ár jelenti, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ugyanazt a minőségű NYÁK-ot egy másik gyártónál olcsóbban is megkaphatjuk. Ez azonban nem így van, hiszen a különböző gyártók különböző technológiákat és alapanyagokat használnak, más a célközönségük és mások a motivációik. Ebből kifolyólag ugyanazon tervből készített nyomtatott áramkör egészen máshogy is kinézhet és funkcionálhat attól függően, hogy ki és hogyan gyártotta. A NYÁK gyártás alapanyagainak választéka igen széles, és az árak összhangban vannak a minőséggel. Természetesen nem jelenthető ki minden esetben, hogy ha egy gyártó olcsó, akkor törvényszerűen rossz minőséget állít elő (bár az olcsóság sosem egy véletlen szerencse következménye és valamilyen formában mégis ki kell majd fizetni…), de mielőtt kizárólag az ár alapján döntene, érdemes az alábbi szempontokat is figyelembe venni.

Mivel foglalkozik a NYÁK gyártó?

Csak a NYÁK gyártással, vagy mindenféle olyan szolgáltatással forgácsolja szét a kapacításait, aminek semmi köze sincs a NYÁK gyártáshoz, pl. alaktrészek árusítása, alapanyagok árusítása, stb.? A figyelmének csak egy rész vagy egésze koncentrálódik a NYÁK gyártásra? Egyáltalán van bármilyen használható tapasztalata a NYÁK gyártásban (azaz tényleg gyártó-e?), vagy – a szakértelem hiánya miatt – a terveket egy az egyben továbbítja egy valódi gyártónak, akivel a vevő sosem kerülhet kapcsolatba, így a szaktanácsadás és kommunikációgyakorlatilag lehetetlen?

Milyen formátumokban adható le rendelés?

Látszólag nagy segítség lehet, ha különböző formátumokban is le lehet adni gyártásra a NYÁK tervet, hiszen ezzel időt spórolhat a tervező. Az egyes tervezőszoftverek (Eagle, Sprint Layout, Altium, stb.) projektfájljaiból történő gyártást mi is vállaltuk néhány éven keresztül, azonban számos esetben adódott ebből probléma (bővebben itt). A megrendelő érdekében kizárólag Gerber fájlokból vállaljuk a NYÁK gyártást. A projektfájlokból történő gyártás csábító lehet, de gondolja meg, hogy érdemes-e a kockáztatni a gyártás sikerességét egy maximum 3 perces Gerber exportálási művelet miatt!

Milyen technológiai értékeket garantál és vállal a gyártó?

Minél vékonyabb vezetősávokkal tervezhetünk, a végleges NYÁK mérete annál jobban csökkenthető. Az, hogy pl. két alkatrészláb között hány vezetőt tudunk elvinni biztonsággal, értékes négyzetcentimétereket jelenthet panelenként. Ez pedig egyértelműen kifejezhető pénzben. Bizonyos gyártók megtévesztő módon adják meg a technológiai határértékeket, és csak a megrendelés leadása után derül ki, hogy a leírásokban nem követték a konvenciókat. Ilyen lehet például a maradékgyűrű megadása két vagy többrétegű NYÁK esetén: a gyártó pl. megad 0,125mm-es maradékgyűrűt, mint legkisebb lehetséges értéket, de ezt nem a kész furatátmérőre, hanem attól 0,1mm-rel nagyobb mérethez számolja. A valóságban tehát ez 0,175mm-es maradékgyűrűt jelent, mint minimum érték. Az általunk megadott technológiai határértékekben nincsenek trükkök, ténylegesen azt vállaljuk, amit le is írunk.

Milyen felületkezeléssel készülnek a NYÁK-ok?

Ez az egyik legfontosabb kérdés, mert nem minden felületkezelési eljárás forrasztható kézzel vagy géppel. A nem szelektív, galvánónozással készült NYÁK-ok általában csak kézi beültetésre alkalmasak, de ne aggódjon, mert tőlünk ilyet nem kap! A kézi beültetéshez a legcélszerűbb a tűziónozást (HASL) választani jó forraszthatósága miatt. Általában van lehetőség ólmos vagy ólommentes változatot kérni. Ez utóbbi azért fontos, mert az Európai Unió tiltja a kereskedelmi forgalomba kerülő elektronikai eszközökben bizonyos nehézfémek és halogénelemek – többek között az ólom – jelenlétét. Saját felhasználásra vagy félkész termékekbe továbbra is használhatóak ólomtartalmú forraszok. Az ólommentes bevonatok azonban nem jelentenek automatikusan RoHS megfelelőséget, ugyanis a NYÁK minden alapanyagának meg kell felelnie az RoHS direktívának, amely nem csak az ólommentességet írja elő. Több ügyfelünk pórul járt már olyan NYÁK gyártóknál, akik a magukat RoHS kompatibilis gyártóként hirdették, miközben az ólommentes felületkezelésen kívül más paraméterekben nem feleltek meg az RoHS direktívának, az így rendelt NYÁK-okkal pedig nem lehetett forgalomba hozni az adott terméküket. Mindenképpen tájékozódjon a megrendelés előtt a NYÁK-ok teljes RoHS megfelelőségéről és RoHS nyilatkozatról mielőtt az EU területén kereskedelmi forgalomba kerülő készülékhez gyártatna NYÁK-ot.

Milyen a lötstop minősége?

Nem csak esztétikai, hanem funkcionalitásbeli kérdés, hogy a forrasztásgátló lakkréteg minősége és vastagsága megfelelő legyen. Egyáltalán nem mindegy, hogy már az első forrasztásnál felfut vagy felráncosodik a réteg, vagy többszöri, hosszú ideig tartó ki- és beforrasztások után is hibátlan marad. Az olcsó, dry film alapú lötstoppok a kikeményedést követően rideggé válnak, könnyen töredeznek, ráadásul zsugorodnak is, illetve a meleg forrasztópákával szemben igen sérülékenyek. Óvakodjon ezektől, ha minőséget szeretne látni! A szitázott vagy függönyöntött, hőre keményedő lötstoppok esetén ilyen probléma nem lép fel.

Milyen a furatgalvánok minősége?

A furatgalvánok esetén fontos, hogy mekkora a galvánréteg falvastagsága, illetve a rétegvastagság eloszlása a keresztmetszet mentén. A jó minőségű furatgalván  falvastagsága kb. 15-30um nagyságú. A túl vékony galvánréteg egyik problémája a kis mechanikai szilárdság. A vékonyabb rétegek a többszöri ki-be forrasztás hatására leválhatnak, esetleg a via-k már eredendően sem vezetnek át a két oldalt között.

Milyen a vágás minősége?

Négyszögletes panelek esetén a vágás minősége általában esztétikai kérdés. Egy terméknél egyáltalán nem mindegy, hogy Ön egy szép, kontúrmart panellel szerelt készüléket tud átadni a megrendelőjének, vagy egy életlen lemezollóval vágott, sorjás szélű NYÁK-kal megépített eszközt. Többek között emiatt sem használunk már lemezollót, kizárólag kontúrmarást. Más gyártóknál a kontúrmaró program elkészítése és a kontúrmarás maga összesen több ezer vagy több tízezer Ft-os tétel is lehet, nálunk ennek nincsen díja.

Hogyan ellenőrzik a NYÁK-okat?

Látszólag lehet szép a panel, a furatgalvánok jónak tűnhetnek, a vezetősávok pedig a helyükön vannak. Ettől még lehet hibás a NYÁK! Egyáltalán nem mindegy, hogy a megrendelt számú NYÁK-ok közül hány darab megfelelő, és mennyi hibás. A legnagyobb odafigyelés és legkorszerűbb technológia ellenére sem lehet 100%-osan garantálni, hogy minden legyártott NYÁK hibamentes lesz. Ezt okozhatja – költségcsökkentési célból – a nem megfelelő minőségű alapanyagok használata vagy a technológiai folyamatok követelményeinek betartásának hiánya. A vizuális ellenőrzés (azaz szemrevételezés) ma már sok esetben nem ad megfelelő hibaszűrést. Az E-teszt nélküli NYÁK-ok általában jóval olcsóbbak, mint az E-teszteltek. Ennek oka, hogy ha a gyártó sem győződik meg arról, hogy a terméke megfelelő, akkor nyilván nem fogja újragyártani a hibás NYÁK-okat (mivel nem tud róla, hogy hibásak). Ezzel jelentős mennyiségű alapanyagot takarít meg – a vevő kárára, aki pedig csak ezután jön rá, hogy a legdrágább NYÁK az olcsó NYÁK. Az E-teszter – beállítástól függően – általában kis pont formájában látható nyomot hagy a forrszemeken. Más gyártóknál az E-teszt program elkészítése és maga az E-teszt összesen több ezer vagy több tízezer Ft-os tétel is lehet, nálunk ennek nincsen külön díja.

Az olcsóbb gyártók általában nem használnak korszerű gyártás előkészítő rendszereket, így részükről a vevő tervének megfelelő előkészítése túlságosan bonyolult, időigényes vagy egyenesen lehetetlen. Jó példa erre a pozíciónyomatok megfelelő előkészítésének hiánya. A NYÁK tervező szoftverek szinte kivétel nélkül úgy generálják a pozíciónyomatokat, hogy azok rálóghatnak a forrszemekre és az egyéb forrasztható területekre. Az ilyen eseteknél a feliratok forrasztható részeke rálógó részleteit gyártás előkészítéskor eltávolítjuk, mert komoly gondot okozhatnak az E-teszt-nél, illetve a beültetés során.

A gyártó részéről az ellenőrzést nem csak a gyártás után, hanem előtte is célszerű elvégezni. A DRC ellenőrzés (amely nálunk alapszolgáltatás a megrendelés mellé) hiányában könnyen gyártásba kerülhet olyan terv is, amely nem felel meg a technológiai követelményeknek, és egészen biztosan selejt lesz a végeredmény. Célszerű tehát meggyőződni arról, hogy a kiválasztott gyártó milyen módon végzi a gyártás előkészítést, és egy-egy hiba esetén egyeztet-e a megrendelővel, vagy kérdés nélkül gyártja le a nyilvánvalóan hibás tervet.

Van-e lehetőség meggyőződni arról, hogy milyen lesz a végtermék?

Mindenképpen ajánlott valamilyen módon meggyőződni arról, hogy mit fog kapni a pénzéért. A honlapunkon jó minőségű fényképeken nézheti meg, hogy milyen minőséget kap tőlünk. A fotók tényleg a valóságot tükrözik, nem digitálisan feljavított képek. Ha ezek alapján sem sikerül döntenie, akkor kérje termékmintánkat, amit teljesen ingyenesen elküldünk Önnek, semmilyen költséget sem kell fizetnie.

Reklamáció esetén milyen lehetőségek vannak a problémakezelésre?

Fontos, hogy a gyártó könnyen elérhető legyen, a megkeresésekre gyorsan válaszoljon, és probléma esetén lehetőleg mindkét fél számára jó megoldást találjon. Ha a NYÁK-okkal bármilyen minőségi gond vagy a gyártásból adódó hiba van, akkor térítésmentesen újragyártjuk a kért darabokat, vagy akár a teljes vételárat visszafizetjük a vevőnek. Mindezt azért ígérjük ennyire bátran, mert hibás terméket nem vagyunk hajlandóak kiadni a kezeink közül!

Mennyire egyszerű és gyors a megrendelés menete?

Ma már szinte senkinek sincsen ideje, ezért általában fontos a vevőknek, hogy a gyártás minél hamarabb elkezdődjön. Ennek érdekében telefonon, Facebook-on vagy Skype-on azonnal, az email-ben érkezett kérdésekre pedig általában 1 órán belül választ adunk, de Teamviewer-en keresztül is kérhet segítséget. A megrendelést leadhatja az online a webáruházon keresztül mindössze néhány perc alatt. A webáruházi felületen keresztül leadott megrendelések feldolgozását általában azonnal hozzákezdünk.

Mennyibe kerül a szállítás?

A végső ár szempontjából az is kérdés, hogy mekkora szállítási költség terheli a megrendelőt a panelek árán felül. Lehet-e egyáltalán valamit tudni a szállítási költségről vagy annak mértéke hidegzuhanyként éri a megrendelőt, miután a panelek már elkészültek? A nálunk rendelt termékek szállítási díja bruttó 20 000 Ft-os rendelési érték felett ingyenes, alatta bruttó 990 Ft az ország egész területére MPL futárszolgálattal. Lehetőség van személyes átvételre az ország egész területén PostaPont-okon, MOL kutakon, Coop üzletekben és csomagautomatákban bruttó 490 Ft-ért (bruttó 20 000 Ft-os rendelési érték felett ingyenes). További információk: https://posta.hu/postapont. A legfeljebb 5 munkanapos gyártásra rendelt és előre kifizetett termékek címünkön is átvehetők előzetes egyeztetést követően.

Ha szeretne meggyőződni a NYÁK-jaink minőségéről, akkor kérjük, töltse ki az ingyenes termékminta igénylési adatlapunkat, és még az igénylés napján feladjuk Önnek az ingyenes termékmintát, amely nem kötelezi vásárlásra, és semmilyen költsége sincsen vele.

Ha a vizuális ellenőrzés során valamilyen hibát észlelünk (pl. nem nyitható meg a fájl, vagy nem jó helyen vannak furatok), amely egyértelműen a Gerber fájlok rossz konverziójára utal, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit is kellene tartalmaznia egy-egy Gerber fájlnak.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a lépés sem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a NYÁK terv sikeresen gyártásba kerüljön, de probléma esetén a hibakeresést az alábbi ismeretek nagyon megkönnyíthetik. A Gerber fájlokról egy nagyon rövid összefoglalót a Mik azok a Gerber fájlok? részben írtunk, a Gerber exportálás után a fájlok vizuális ellenőrzéséhez pedig javasoljuk az ingyenes Gerbv szoftvert.

A Gerber fájlok RS-274X formátuma

Az alábbi példa egy alkatrészoldali rézréteget mutat. A Gerber fájlok felépítése egyébként mindig azonos:

• a kék színnel jelölt sorok a fájl elején egy olyan blokk, amiben a formátumot egyértelműen definiáljuk,
• a zöld színű részek az úgynevezett apertúra definíciók,
• a ciánnal jelölt részek az apertúra kiválasztások,
• a narancssárga színű sorok a rajzolat koordinátái, illetve a sorvégeken a koordinátákhoz tartozó parancsok vannak (D01, D02, D03),
• a piros M02 kód a fájl végét jelzi.

G75*    // több síknegyed engedélyezése
G70*    // mértékrendszer: INCH
%OFA0B0*%    // nincs offszet eltolás
%FSLAX24Y24*%    // a koodrinátaformátum: Leading Zero Supression, abszolút koordináták, 2db egész számjegy, 4db tizedesjegy
%IPPOS*%    // a rajzolat pozitív polaritású  
%LPD*%    // új rajzolat kezdése sötét polaritással
%AMOC8*    // apertúra makró kezdete – nyolcszög definiálása
5,1,8,0,0,1.08239X$1,22.5*
%    // apertúra makró vége
%ADD10C,0.0200*%    // kör alakú apertúra definiálása
%ADD11C,0.0396*%    // kör alakú apertúra definiálása
D10*    // apertúra kiválasztása
X1047Y1047D02*    // kezdőpontra állás
X1047Y3389D01*    // egyenes vonal rajzolása a D10-es apertúrával a megadott végpontig
X2608Y3389D02*
X2608Y1047D01*
X3385Y1047D02*
X4947Y1047D01*

…(további sok hasonló koordinátapár)

X2608Y2218D02*
X1047Y2218D01*
D11*
X4947Y4447D03*    // flash készítése az adott koordinátára
X5447Y4447D03*
X5947Y4447D03*
X6447Y4447D03*
X6947Y4447D03*
M02*    // fájl vége

Felépítését tekintve minden Gerber fájl egyforma, de például a fenti példában kék színnel jelölt definíciós blokk tartalma sokféle lehet. Ennek oka, hogy a szabvány nem írja elő pontosan, hogy feltétlenül szükségesnek kell lennie pl. a polaritás vagy az offszet eltolás definiálásának.

Mi az az apertúra?

Erről a Mik azok a Gerber fájlok? című cikkben írtunk bővebben. Nagyon röviden: azok az alakzatok, amelyekkel a megadott vektorok mentén rajzolunk.

Mi az a “flash”?

A “flash” egy olyan parancs, aminek az adott koordinátán történő meghívásával, a kiválasztott apertúrát csak az adott pontba levetítjük, és nem rajzolunk tovább vele. Általában a forrszemeket és az SMD pad-eket flash paranccsal hozza létre a tervezőszoftverünk.

Mire kell figyelni?

A kék színnel jelölt definíciós blokkban az egyetlen feltétlenül szükséges rész a koordinátaformátum megadása (pl. %FSLAX24Y24*%). Enélkül csak találgatni tudunk, hogy milyen formátumban történt az exportálás.

A definíciós blokkon kívül az összes további rész szükséges! Tehát mindenképpen kellenek a zöld színnel jelölt apertúra definíciós részek (itt vannak definiálva azok az alakzatok, amelyekkel rajzolunk), az apertúra kiválasztási sorok (pl. D10, D11, D12, stb.), és természetesen a rajzolat koordinátáira is szükség van (a megfelelő apertúra kiválasztó kóddal együtt), illetve a fájl végét jelző M02* kód is elengedhetetlen.

A fúrófájlok Excellon 2 formátuma

Amikor Gerber fájlokról beszélünk, tulajdonképpen beleértjük a fúrófájlt is. Az évtizedek során az Excellon 2 formátumú fúrófájlok terjedtek el. Felépítésük egyszerűbb a Gerber fájlokénál, ennek ellenére ezekkel szokott a legtöbb probléma előfordulni.

Ügyeljen arra, hogy a fúrófájl formátuma mindenképpen Excellon 2 (vagy Gerber) típusú legyen. Néhány régebbi szoftver (pl. OrCAD régebbi verziók) Excellon formátumhoz hasonló fúrófájlt állítanak elő, de bizonyos részleteikben eltérhetnek az Excellon szabványtól (pl. a szerszámváltások M00 kóddal történnének, de az Excellon-ban ez Stop parancsot jelent), aminek következtében hibás furatpozíciók vagy átmérők lehetségesek.  Nem Excellon szabványú fúrófájl esetén nem tudunk garanciát vállalni a helyes gyártásra!

Az alábbi példa egy Excellon 2 formátumú fúrófájlt mutat. A fúrófájlok felépítése is mindig azonos:

• a kék színnel jelölt sorok a fájl elején olyan blokk, amiben a formátumot egyértelműen definiáljuk,
• a zöld színű részeknél adjuk meg a fúró- vagy marószerszám sorszámát (pl. T01 vagy T02, stb.) és átmérőjét,
• a ciánnal jelölt rész a szerszám kiválasztás (jelen esetben csak 1 szerszámmal fúrunk),
• a narancssárga színű sorok a furatok koordinátái,
• a piros M30 kód a program végét jelzi.

%
M48    // program kezdete
INCH, LZ    // mértékrendszer INCH üzemmódban, koordináták megadása “Leading Zero” formában
FMAT, 2    // Excellon 2 fájlformátum
ICI,OFF    // inkrementális üzemmód kikapcsolva
%    // definíciós blokk vége
T01C0.0236    // T01-es szerszám átmérőjének definiálása
T01    // szerszámcsere T01-re
X4947Y4447    // első furat koordinátái
X5447Y4447    // második furat koordinátái
X5947Y4447    // harmadik furat…
X6447Y4447
X6947Y4447
M30    // program vége

Mire kell figyelni?

A kék színnel jelzett definíciós blokk üres is lehet, a szabvány szerint nem szükséges bármilyen információt is tartalmaznia, de jó, ha legalább az INCH vagy METRIC mértékrendszer definiálása benne van.

Feltétlenül szükségesek a zölddel jelzett szerszám átmérők definíciói, különben nem tudjuk, hogy mekkora furatot kell fúrnunk az adott koordinátára. Természetesen az ezután következő szerszámválasztás, és a furatok koordinátái is elengedhetetlenek. Az M30-as kód azért kell mindenképpen a fájl végére, hogy tudjuk, hogy az nem sérült, és minden koordinátát tartalmaz.

Beállítási lehetőségek a NYÁK tervező programokban

Bizonyos szoftverekben lehetőség van arra, hogy az exportált Gerber fájlok koordinátáinak formátumát tetszőlegesen megváltoztassuk. Az alapértelmezett formátum általában:

Leading Zero Supression – a nullákat a szám bal oldaláról eltünteti (kisebb fájlméretet eredményez)
2.4 – 2db egész számjegy és 4db tizedesjegy
Absolute – a koordinátákat az origóhoz képest adjuk meg
INCH – hüvelyk mértékegységben adjuk meg a pontokat

Példa a formátum értelmezésére

Ha a fenti beállításokkal értelmezzük az “X4947Y4447” furat koordinátáit, akkor azt kapjuk, hogy:

A 2.4-es formátum miatt összesen 2 + 4 = 6 számjegy jelent egy koordinátát, és a Leading Zero beállítás miatt nullákat a bal oldalról a szoftver eltüntette, ezért ezekkel ki kell kiegészíteni a koordinátákat.

Ezek alapján:

X4947Y4447 –> nullákkal kiegészítve –> X004947Y004447 –> 2.4-es formátumba átírva –> X00.4947Y00.4447 –> a felesleges nullákat elhagyjuk –> X0.4947 Y0.4447 –> a koordinátákat 25,4mm-rel szorozva metrikus mértékegységre váltjuk –> X = 12,565; Y = 11,295

Tehát az eredeti X4947Y4447 koordinátapár valójában X = 12,565mm-t és Y = 11,295mm-t jelent. Az origótól számítva erre a koordinátára esik az első furat a példában. A többi furat tényleges helye ezek után már könnyen számolható.

Kell-e változtatni a Gerber és a fúrófájl formátumainak beállításain?

Törekedjünk arra, hogy mindig a 2.4; Leading Zero; Absolute; INCH beállításokat használjuk. Ezekkel egy maximum 2540mm x 2540mm méretű NYÁK rajzolatát tudjuk 0,00254mm felbontással megadni. Akinek ezek a paraméterek nem elégségesek, kérjük, hogy jelezze felénk, és ingyenesen legyártjuk az ennél nagyobb pontosságot vagy méretet igénylő tervét :D.

A viccet félretéve, látható, hogy értelmetlen más formátumot használni, tehát ha lehetőség van a formátum beállítására, akkor az lehetőleg 2.4; Leading Zero; Absolute; INCH legyen. Amennyiben nincsen lehetőség a formátum módosítására, akkor küldje úgy a fájlokat, ahogy a tervezőszoftvere kiexportálja a Gerbereket.

Néhány tervezőprogram automatikusan választja ki a formátumot. A leggyakrabban elkövetett tervezői hiba, hogy az origótól nagyon messze rajzolnak. Az eddigi legextrémebb eset az volt, amikor az origótól X és Y irányban 2800mm-re kezdődött a rajz. A tervezőszoftver emiatt automatikusan átváltott 3.3-as koordináta formátumra, mi pedig hosszú perceken keresztül keresgéltük, hogy milyen formátumban lehet  a fúrófájl. A helyzet végül megoldódott, mert rájöttünk, hogy 3.3-as a formátum, és a NYÁK elkészült, de mindenképpen előnyösebb lett volna, ha a rajz az origónál kezdődik, és 2.4-es a formátum.

A másik leggyakoribb probléma, hogy a Gerber és a fúrófájlok elnevezésére nincsen egységes szabvány, amit minden tervezőprogram használna. Emiatt a legkülönfélébb elnevezéssel szoktuk megkapni a fájlokat. Természetesen mindig megpróbáljuk kihámozni a szükséges információkat a fájlokból, de a legegyszerűbb, ha az ajánlásunk szerint elnevezett fájlokat kapunk, ellenkező esetben lehet, hogy pl. a felső és az alsó rétegek felcserélődnek. A selejtgyártás megakadályozás miatt ezért az a legjobb, ha a Milyen Gerber fájlokra van szükség a gyártáshoz? című cikkben leírtak szerint nevezzük el a fájlokat.

Összefoglalás

A Gerber fájlok tartalmi ellenőrzése tehát nem egy bonyolult és sok időt igénylő munka, csak néhány alapvető dolgot szükséges tudni róla, viszont ezzel sok értékes időt takarítható meg. Ráadásul a fájlok tartalmával csak akkor érdemes igazán foglalkozni, ha pl. a Gerbv szoftver nem úgy jeleníti meg a tervet a vizuális ellenőrzéskor, ahogy azt a tervezőben elkészítettük.

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés – A Gerber exportáló ablak megnyitása

Nyissuk meg a File/Export/Gerber Export… menüt!

Ekkor megjelenik az Export Gerber RS-274X ablak. A jobb alsó részen levő Offset X és Y méreteihez írjunk 0mm-t, és a “Use Design Origin” checkbox ne legyen bepipálva!

2. lépés – A Gerber exportálás konfigurálása

Ugyanebben az ablakban kattintsunk a  gombra, amelyet a jobb felső részen találunk.

Ezután a felugró ablakban beállíthatjuk azt, hogy az egyes rétegeket milyen elnevezéssel és kiterjesztéssel exportálja a program. Ezt a lépést azért érdemes végrehajtani, mert a későbbiekben nem kell többé átnevezni a fájlokat a megfelelő nevűvé és kiterjesztésűvé, a program megjegyzi a beállításokat.

Az ábrán látható módon az alábbiak szerint írjuk át a táblázatot:

Top Silk: _Top_Silkscreen.plc – alkatrész oldali pozícónyomat
Top Mask: _Top_Soldermask.stc – alkatrész oldali forrasztásgátló lakkréteg
Top: _Top_Copper.cmp – alkatrész oldali rézfólia
Bottom: _Bottom_Copper.sol – forrasztás oldali rézfólia
Bottom Mask: _Bottom_Soldermask.sts – forrasztás oldali forrasztásgátló lakkréteg
Bottom Silk: _Bottom_Silkscreen.pls – alkatrész oldali pozíciónyomat
Board Outline: _Outline_Milling.milling – kontúr

A táblázat jobb szélső oszlopában igény szerint átválthatjuk “Yes”-re azokat a rétegeket, amelyeket a Gerber exportáló ablakban az “Export All” gomb megnyomásával generálni szeretnénk. Ezzel időt takaríthatunk meg, mert nem kell minden esetben egyesével kiválasztani a különböző rétegeket a későbbiekben.

3. lépés – A gerber exportálás elvégzése

Az OK gomb megnyomásával térjünk vissza az előző ablakhoz, és kattintsunk az  gombra.

– A Diptrace-nek minden egyes réteg exportálásánál meg lehet adni az útvonalat, ahová az adott fájlt mentse. Válasszuk ki a számunkra megfelelő mappát, és kattintsunk a  gombra. Az összes fájl mentése után zárjuk be az exportáló ablakot.

4. lépés – A fúrófájl exportálása

Nyissuk meg a Fájl/Export/N/C Drill… menüt!

Az alábbi beállításokat használva kattintsunk az    gombra. Ügyeljünk arra, hogy az Offset X és Y méreteihez 0mm-t írjunk, és a “Use Design Origin” checkbox ne legyen bepipálva!

 – Az    gomb megnyomása után a program felteszi a kérdést, hogy az előzőleg nem megadott szerszámokat automatikusan beállítsa-e? A kérdésre válasszuk a    gombot.

 – A felugró ablakban adjuk meg a fúrófájl nevét. Mi a “noninverting_amplifier_Drilling” nevet választottuk. A kiterjesztést nem kell beírni, az automatikusan .DRL lesz. A    gomb megnyomásával a fúrófájlt létrehozza a Diptrace.

Ezzel a NYÁK gyártáshoz szükséges fájlok elkészültek, az exportálások tekintetében további teendőnk már nincsen. A Gerber fájlokat össze kell tömöríteni egy .ZIP állományba, és a NYÁK rendelés oldalon feltölteni. A becsomagolás előtt azonban még érdemes a generált fájlokat utoljára ellenőrizni, pl. a Gerbv szoftverrel.

A Diptrace 2.4.0.2-ben lehetőség van külső program használata nélkül ellenőrizni a Gerber fájlokat. Az ellenőrzés célja, hogy meggyőződjünk arról, hogy a Gerber fájlok tényleg azt a rajzolatot tartalmazzák-e, amit megterveztünk, és ha igen, akkor nyugodtan adhassuk le gyártásra.

Fontos megjegyezni, hogy ezt a lépést nem feltétlenül szükséges a Diptrace-ben elvégezni. A Gerber fájlok ellenőrzéséhez inkább az ingyenes Gerbv szoftvert ajánljuk egyszerűen azért, mert gyorsabban végrehajtható az ellenőrzés. Tehát, ha a Gerbv-t használja, akkor ez a lépés a Diptrace-ben kihagyható!

• A fájlok ellenőrzéséhez a File/Import/Gerber… menüt kell megnyitni.

• Nyissuk meg az összes réteg Gerber fájlját! A Ctrl gomb folyamatos nyomása mellett az egérrel több állományt is kijelölhetünk. A fúrófájlt is kijelölhetjük, de nem fogja megnyitni, és hibát sem okoz. Ennek importálásáról lejjebb lesz szó.

• Ekkor megjelennek az egyes rétegek. A jobb oldalon lehet a pipákkal kiválasztani, hogy melyik réteg legyen látható, és a “Convert to” részen lehet megadni, hogy az adott Gerber fájlt milyen rétegként importálja.

Ez kissé hosszadalmas feladat, mert mindig rá kell kattintatni az adott réteg nevére, és a jobb alsó sarokban kiválasztani, hogy melyik rétegbe importálja azt. Ez a folyamat nekünk elsőre tovább tartott, mint a fájlok exportálása…

Ha ezzel elkészültünk, a jobb felső részen levő Import gombra kattintva megjelenik a tervünk a szerkesztőben.

• Elsőre meglepő lehet, hogy csaknem mindenhol DRC hibát jelez a program. Ennek magyarázata, hogy a Gerber fájlokból minden vonalat külön objektumként importál a Diptrace, ami azt okozza, hogy az egymáshoz közel levő rajzolatoknál hibát jelez. Ez most főleg az összefüggő földfólia miatt van.

• A hibákat eltüntethetjük a Verification/Hide errors menüre kattintva, és ezután már “zavartalanul” nézhetjük át az egyes rétegeket, hogy valóban úgy sikerült-e a konverzió, ahogy eredetileg terveztük.

• A fúrófájlt – a fentihez hasonlóan – a File/Import/N/C Drill… menüben nyithatjuk meg.

• Nyissuk meg a fájlt!

• Végül a furatok is bekerültek a rajzba.

Bár az importálás után szabadon ellenőrizhetjük szemrevételezéssel az elkészült Gerber fájlokat, DRC ellenőrzést a fent említett okból nem fogunk tudni kielégítően végezni, mert rengeteg olyan hibát talál majd, ami valójában nem is hiba. Továbbá a fájlok adott rétegbe importálásának kiválasztása akár perceket is igénybe vehet, mire kibogarásszuk, hogy melyik réteg melyik.

Tehát a Diptrace saját importálása is egy alternatíva lehet az ellenőrzésre, de ebben az esetben is inkább az ingyenes Gerbv-t ajánljuk, mert abban az importálás tényleg csak néhány kattintásba kerül.

Azért is érdemes ezt a programot használni az ellenőrzéshez, mert nagyon sok különböző tervező által generált Gerberekkel kipróbáltuk már, és minden esetben jól jelenítette meg a rajzolatot. Tehát azt mondhatjuk, hogy amit a Gerbv kirajzol, az fog a NYÁK gyártás során is fizikailag realizálódni.

A feltöltött fájlokat ettől függetlenül mi is leellenőrizzük, hogy ténylegesen megfelel-e a gyárthatósági szempontoknak, hiszen mindig akadhat olyan hiba, ami elkerülte a tervezõ figyelmét. Ebben az esetben azonnal felvesszük a kapcsolatot a megrendelővel.

A leírásban használt NYÁK tervet és a generált Gerber fájlokat ide kattintva lehet letölteni.