Monthly Archives: június 2015

Néha előfordul, hogy a megrendelő a megrendelés leadása után szeretné módosítani a leadott tervet, mert pl. lemaradt egy felirat a rajzról, egy furatátmérő nem megfelelő, stb. Azon túl, hogy az ilyen módosítások számunkra dupla munkát jelentenek, az esetek többségében nem is kivitelezhetők, amikor a gyártás már elkezdődött. Az alábbi ellenőrző listával abban szeretnénk segíteni, hogy a leggyakrabban elkövetett, feledékenység okozta hibákat kiküszöböljük.

A NYÁK megrendelése előtt, tehát mindig győződjünk meg arról, hogy:

1. A tervezés során betartottuk a technológiai határértékeket a rézréteg és a pozíciónyomat rajzolatait tekintve? A határértékek teljes listáját itt találja.

• Elegendő távolság van-e a kontúrtól?
• Vezetőszélesség minimum és szigetelőtávolság be van-e tartva?
• Via-k körüli maradékgyűrű elég nagy (pl. StandardNYÁK esetén min. 0,15mm / 6mil)?
• Egyoldalas NYÁK esetén a forrszemek kellően nagyok? Az egyoldalas NYÁK-nál sokkal könnyebben szakadnak le a forrszemek, mert a furatgalván hiánya miatt nem annyira stabilak, mint a többrétegű NYÁK-nál.
• Pozíciónyomat vonalszélessége van-e leaglább 0,2mm / 8mil?

2. Terveztünk-e a NYÁK-ra rögzítőfuratokat, amelyek segítségével a műszerdobozban rögzíthetjük?

3. A Gerber fájlokat leellenőriztük-e valamilyen programmal (pl. Gerbv), hogy a rétegek valóban úgy néznek-e ki, ahogy azt szeretnénk?

4. Tettünk-e feliratot a forrasztási és/vagy alkatrész oldali rétegekbe, hogy azok ne cserélődjenek fel a gyártáskor? (Kérésre eltávolítjuk a gyártás kezdetekor.)

5. A Gerber fájlok kiterjesztése az általunk ajánlottak szerint van-e elnevezve, és biztosan minden szükséges réteget feltöltöttünk?

6. Ha nem kér furatozást, akkor a furatok középpontjai nem lesznek megjelölve a forrszemeken, és utólag nagyon nehéz kézzel központosan kifúrni őket. Biztosan így kéri a NYÁK gyártást?

7. A kontúrt megrajzoltuk folytonos vonallal, amelyből egyértelműen látszik, hogy mekkora a panel?

8. Panelizálás esetén egyeztetett a beültetést végző céggel azzal kapcsolatban, hogy milyen elrendezésű és mekkora legyen a montir?

Az Eagle alapértelmezetten nem vektoros feliratokat használ, de a Gerber exportáláskor automatikusan átváltja a betűtípusokat vektorosra. Ez azért baj, mert megváltozik a feliratok szélessége és egyéb méretei, így elképzelhető, hogy nem oda fognak esni a feliratok, ahova szerettük volna tenni őket. A feliratok elkészítésénél ki lehet választani, hogy már eleve vektoros legyen a felirat, és akkor tényleg azt fogjuk látni a tervezéskor, ami a NYÁK-ra kerül. Volt olyan esetünk, hogy az egyik ügyfél azzal vádolt meg minket, hogy szándékosan átalakítottuk a feliratokat, és ezzel elrontottuk a NYÁK-ját. A valóságban azonban csak annyi történt, hogy a küldött Gerber-ek alapján gyártottunk, az ügyfél pedig nem ellenőrizte le, hogy az exportált Gerberek-ben a feliratok helyesek-e.

Az alábbi példa azt szemlélteti, hogy a nem vektoros felirat szélessége a Gerber exportálás után megváltozik (a vektorizálás miatt), és túl fog lógni a kontúrvonalon!

A probléma megoldása a következő:

1. Egy már meglevő alkatrész nem vektoros feliratait az alábbi ábra mutatja.

2. Kattintsunk a bal oldali ikonok közül a pirosan bekarikázott “Smash” ikonra.

3. Most kattintsunk az alkatrész közepén található, sárgával bekarikázott keresztre. (Ha ez a kereszt nem jelenik meg, akkor be kell kapcsolni a tPlace és bPlace rétegek láthatóságát a Nézet/Rétegek Ki/Bekapcsolása… menüben!)

Ekkor a feliratok sarkaiban is megjelenik egy-egy kereszt, így a azok már tetszőlegesen szerkeszthetőek, áthelyezhetőek.

4. Most kattintsunk a kékkel bekarikázott ikonra, és válasszuk aki a Font/Vector opciót!

5. Ezután a feliratoknál megjelent kis keresztekre kattintva, átváltanak a betűtípusok vektorossá.

Ha nem az alkatrészek, hanem az általunk beilleszteni kívánt feliratokat szeretnénk vektorosan létrehozni, akkor a bal oldali ikonsoron a “T” betűvel jelzett ikonra történő kattintás után a pirossal keretezett legördülő menüben állíthatjuk át a betűtípust vektorosra. A méret és az arány megválasztásakor ügyeljünk arra, hogy a felirat vonalvastagsága mindig legalább 0,2mm / 8mil legyen!

Természetesen nem szükséges minden egyes feliratot vektorossá konvertálni, hiszen az Eagle ezt automatikusan elvégzi, amikor a Gerber fájlokat készítjük el a tervből. Viszont a fontosabb feliratokat mindenképpen érdemes vektorossá alakítani, hogy lássuk, hogyan fognak kinézni a valóságban.

Talán meglepő, de a legtöbb probléma a leadott NYÁK terveken nem a rézrétegek rajzolataival van, hanem a pozíciónyomat és az egyes rétegekben elhelyezett feliratokkal. Tapasztalatunk az, hogy általában 10-ből 7 tervben biztos, hogy legalább valamilyen minimális gond van a feliratokkal. Ez nyilvánvalóan azért van, mert ezekről nem beszél senki, és a neten sem találhatóak százával leírások a témában. Így a tervező sem figyel oda rá, és a rézréteg rajzolatainak befejezésével elégedetten dől hátra a székében, pedig a munka itt még korántsem ért véget! A legfontosabb tudnivalók a feliratokhoz a következők.

1. A legkisebb vonalszélesség a feliratok esetén 0,2mm/8mil legyen akár a rézrétegben, akár a pozíciónyomat rétegben vannak elhelyezve! A pozíciónyomat rétegben használjon a lehető legvastagabb vonalakat, a 0,2mm-es szélesség az abszolút minimum, az ennél kisebb vonalszélességű feliratok szinte biztosan halványak, részlegesen olvashatóak vagy elmosódottak lesznek!

2. A feliratokat mindig abba a rétegbe tegyük, amelyben ténylegesen szeretnénk, hogy a NYÁK-on megjelenjen. Ne tegyük a feliratokat pl. a kontúrvonal vagy az “assy” (assembly – beültetést segítő) rétegbe, ha azt szeretnénk, hogy a pozíciónyomat rétegben legyenek jelen a végső NYÁK-on. Ha feliratot egy vagy több rézrétegbe teszünk, akkor különösen ügyeljünk arra, hogy azok vonalvastagsága, és az egyes vonalak közötti szigetelési távolság megfelel a tervezési szabályoknak. Az áramkör működését nyilvánvalóan nem befolyásolja, ha a be nem tartott határértékek miatt a felirat nem sikerül jól, mert pl. a betűk vonalai között túlságosan kicsi a szigetelési távolság. A DRC ellenőrzés viszont nálunk minden egyes ilyen problémás ponton hibát fog adni, amelyeket egyesével kell ellenőriznünk. Ez egy bonyolultabb tervnél nagyon megnövelheti az ellenőrzés idejét, így később kerül majd a terve gyártásba. Feliratot tehát javasolt a pozíciónyomat rétegbe tenni, rézrétegbe pedig csak akkor, ha tényleg szükséges (pl. HobbiNYÁK esetén), és akkor is kellő körültekintéssel.

3. Ha a NYÁK terv nem tartalmaz pozíciónyomatot, akkor legalább az egyik rézrétegbe tegyünk feliratot! Erre azért van szükség, hogy egyértelműsítsük, hogy az alkatrészoldalon vagy a forrasztási oldalon van a rajzolat. A tervezőprogramok mindig az alkatrészoldal felől, felülnézetben mutatják a tervet, ezért a forrasztási oldal rajzolatát tükörképben látjuk, tehát a feliratok is tükrözöttek. Ha olyan Gerber fájlt kapunk, ahol a feliratok tükrözöttek, tudjuk, hogy a forrasztási oldalhoz tartoznak, a nem tükrözöttek pedig az alkatrész oldalhoz.

A rétegek megjelölését szolgáló feliratokat a megrendelő kérésére el tudjuk távolítani a tervből, mielőtt a NYÁK gyártását elkezdenénk.

4. Az Eagle-t használók figyelmébe:  eléggé rossz az Eagle-ben az, hogy alapértelmezetten nem vektoros feliratokat használ, de a Gerber exportáláskor automatikusan átváltja a betűtípusokat vektorosra. Ez azért baj, mert megváltozik a feliratok szélessége és egyéb méretei. A feliratok elkészítésénél ki lehet választani, hogy már eleve vektoros legyen a felirat, és akkor tényleg azt fogjuk látni a tervezéskor, ami a NYÁK-ra kerül.

Az alábbi példa azt szemlélteti, hogy a nem vektoros felirat szélessége a Gerber exportálás után megváltozik (a vektorizálás miatt), és túl fog lógni a kontúrvonalon! Segítség a feliratok vektorossá alakításához itt.

5. A kontúrvonalon kívül eső, illetve a forrszemekre rálógó feliratokat levágjuk.

A ritzelés a sorozatgyártásban szokásos eljárás. Az egyedi NYÁK terveket egymás mellé montírozzuk, és megtervezzük a gyártáshoz szükséges további panelrészeket. Így az egyedi NYÁK-unk sorozatgyártásra is alkalmas lesz, beültetés után pedig kézi erővel is könnyen széttördelhetők a darabok. Mivel a panelizálással kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel ügyfeleink részéről, szeretnénk annak egyik lehetséges tervezési menetét ismertetni az alábbiakban.

Ha nem járatos a panelizálásban, akkor kérjük, mindenképpen olvassa el a Panelizálás tervezése – általános ismertető cikkünket, mielőtt tovább olvasna!

A tervezés menete

Ha készen vagyunk az egyedi NYÁK tervével, akkor jöhet a panelizálás! Ne feledjük el, hogy a lokális fidukat ekkorra már el kellett helyeznünk a terven, ha szükség van ezek használatára a beültetés ellenőrzése miatt (AOI)!

A következő lépés, hogy a beültetővel előzetesen egyeztetett elrendezést létrehozzuk (az elrendezés most legyen 3×3-as). Az elrendezés létrehozása nem jelent mást, minthogy egymás mellé másoljuk a terveket a megadott 3×3-as ismétlésszámban. Mivel most ritzeléssel tervezünk, az egyedi NYÁK-okat közvetlenül egymás mellé kell másolnunk. Nem kell helyet hagynunk a tervek között, a ritzelés nem fogja megváltoztatni a panelból végül széttördelt egyedi NYÁK-ok méretét.

Az egyedi NYÁK-ok eredeti kontúrvonalait távolítsuk el, és rajzoljuk meg a panelkeretet (ha van belső marás az egyedi NYÁK-on, akkor természetesen azt hagyjuk meg). A panelkeret szélessége általában 5-10mm szokott lenni. A fontos az, hogy a beültetőgépnek legyen elég felülete a panel megfogásához. Panelkeretet nem szükséges minden oldalra tervezni. Stabilitási szempontból általában jobb, ha a panelt teljesen körbeveszi panelkeret, de van néhány kivételes eset, ahol szinte egyáltalán nem számít. Ha például kizárólag ritzeléssel tervezzük a panelt, akkor elegendő két (hosszabb) szemközti oldalra keretet tenni. Ebben a példában teljesen körbevesszük a panelt kerettel.

A panelkeretet a sarkainál általában 1mm-rs rádiusszal vagy letöréssel lekerekítjük. Ezzel némi védelmet tudunk biztosítani a panel számára, ha véletlenül egy-egy munkafolyamat közben leesne a földre. Ekkor ugyanis szinte mindig a sarkára esik a panel, és az éles sarkú panelek könnyen deformálódnak a sarkaiknál, ami azt okozhatja, hogy pl. a forrasztópaszta nyomtatásnál a stencil nem tud rásimulni teljesen a panelra, és ez hibás pasztázást okozhat. A lekerekített sarkok nehezebben sérülnek, mint az élesek.

A következő lépés a ritzelési vonalak berajzolása. Fontos szempontok ennél a pontnál:

– két párhuzamos ritzelési vonal között legalább 5mm távolság legyen
– a ritzelési vonalaknak végig kell menniük a teljes panelen és csak egyenes vonalúak lehetnek
– a ritzelési vonalak középpontjától legalább 0,5mm-re legyenek a rézrétegek rajzolatai
– a ritzelési vonalak a panel szélein 5-5mm-rel fussanak túl, és lehetőleg különálló rétegbe (Gerber fájlba) kerüljenek
– a panelon egy-egy ritzelés hossza legalább 80mm legyen

Rajzoljuk meg a beültetéshez szükséges panel fiducial-okat. A panelkereten általában elegendő összesen 3db fidu pl. ebben az elrendezésben: bal alsó sarok, bal felső sarok, jobb felső sarok. Jelen példában a NYÁKÁRUHÁZ-nál szokásos kör és kereszt alakú fidu-kat tesszük le a sarkokba.

A leggyakrabban használt körfidu kialakítása mindössze annyiból áll, hogy az egyik rézrétegre leteszünk egy 1mm átmérőjű kitöltött kört, majd ugyanezen réteghez tartozó lötstop rétegbe pedig egy 3mm-es kitöltött kört. Ha kétoldalas a gyártatni kívánt panel, és mindkét oldalán szükséges gép beültetés, akkor a fidu-kat rögtön másoljuk is át az ellenkező oldali réz és lötstop rétegbe is ugyanazokba a pozíciókba, ahol a másik rétegre tettük őket! Többrétegű NYÁK esetén értelemszerűen csak a külső rétegekre szükséges fidu-kat tenni.

Ha szükséges a beültetéshez, hullámforrasztáshoz, pasztanyomtatáshoz vagy más művelethez illesztőfuratokra (ezt a beültetővel kell egyeztetni!), akkor rajzoljuk be a kívánt illesztőfuratokat. Ezek átmérője túlnyomó többségben egységesen 3mm szokott lenni.

A panelterv ezzel elkészült a NYÁK gyártáshoz.