Monthly Archives: március 2015

A Gerber fájlok kiterjesztései arra utalnak, hogy milyen információt tartalmaznak. A .CMP kiterjesztés a “Component” (alkatrész) kifejezést takarja, míg például a .STC a “Component Stop”-ot (alkatrész oldali forrasztásgátló lakk). Tehát azok a rajzolatok, amelyeket a .CMP fájlba exportálunk, rézfóliaként lesznek jelen a kész NYÁK-on, amiket pedig az .STC fájlba, azok a forrasztásgátló lakkrétegen realizálódnak. A .PLC vagy .PLS fájlokba így nem csak az alkatrészek neveit vagy értékeit, hanem tetszőleges feliratot is tehetünk. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy valójában bármelyik azon réteget kiexportálhatjuk az egyes Gerber fájlokba, amelyeket szeretnénk a kész áramkörön látni.

Ha Eagle szoftvert használ, akkor javasoljuk, hogy töltse le a NYAKARUHAZ.CAM fájl a Gerber exportáláshoz, ami az alábbi beállításokat tartalmazza. Ha Sprint Layout-ban tervez, és most ismerkedik a szoftverrel vagy először gyártat NYÁK-ot, akkor feltétlenül tájékozódjon a program megfelelő használatáról, ugyanis ezzel a programmal rajzolt terveknél tapasztaljuk messzemenően a legtöbbször, hogy a megrendelők teljesen rossz rétegbe terveznek (pl. pozíciónyomatot a körvonalba, forrasztás oldali rézrajzolatot az alkatrész oldalra, stb.), aminek a vége természetesen a hibás gyártás.

Megjegyzések

Kérjük, hogy semmiképpen se tegyen méretezővonalakat a terv egyik rétegébe se! A Gerber formátum egyértelműen tartalmazza a méreteket, a méretezővonalak eltávolítása pedig számunkra időigényes, és közben lehet, hogy olyan részeket is törlünk véletlenül az áramkörből, amelyekre szükség lenne.

Gerber exportálásnál ne türközze egyik réteget se, ezzel csak nehezíti a fájlok ellenőrzését!

A feliratokatnál (pozíciónyomatoknál) azokat a részeket, amelyek kilógnak a NYÁK körvonalából, a gyártás előkészítésénél levágjuk. A feliratok forrszemekre és más forrasztható területekre rálógó részét eltávolítjuk.

A forrasztásgátló lakkrétegnél (lötstopnál) ha van lehetőségünk és valamilyen különleges körülmény mást nem indokol, akkor úgy állítsuk be a tervezőszoftvert, hogy oldalanként 0,1mm-rel (4mil )legyen nagyobb a lötstop “kivágása” az adott forrszemnél. Figyelem! A forrasztásgátló lakkrétegnél a Gerber fájl a tényleges lakkréteg invertáltját tartalmazza, de ezzel a megrendelőnek nincsen teendője. Ahol a lakkrétegben van rajzolat (tipikusan a forrszemek felett), ott a NYÁK-on nem lesz lakk, és fordítva.

Egyoldalas NYÁK esetén a furatok alapértelmezetten nem galvanizáltak, kétoldalas NYÁK-nál pedig minden furat alapértelmezetten furatgalvanizált.

A kontúrmarás tervezésénél mindig vegye figyelembe a technológiai korlátokat. Ezekről bővebben itt olvashat.

Ha nem biztos benne, hogy konkrétan az Ön NYÁK tervének gyártásához milyen fájlokra van szükség, akkor kattintson ide.

Apertúra

Az apertúrák olyan alapvető alakzatok, amelyekkel a NYÁK tervet rajzoljuk. Alakjuk tetszőleges lehet. A NYÁK tervező szoftverekben ezek általában csak közvetetten definiálhatók.

DRC

Design Rule Check – Tervezési Szabályok Ellenőrzése. Olyan ellenőrző eljárás, ami kimutatja azokat a tervezési hibákat, amik miatt esetleg nem gyártható le a NYÁK. Ilyen például a túl vékony vezetők vagy túl kicsi átmérőjű furatok használata. A tervezési szabályok tehát olyan technológiai határértékek, amelyeket a tervezőnek feltétlenül szükséges figyelembe vennie és betartania.

E-teszt, elektromos teszt

Olyan mérési eljárás, amivel a legyártott NYÁK-okon detektálhatóak a rövidzárlatok vagy szakadások, így a hibás darabok nagyobb eséllyel kiszűrhetők. A mérésre a repülőtűs és a tűágyas megoldás terjedt el. A repülőtűs teszternél két tűvel mér a gép. A tűket mindig azon vezetősávok szabad pontjaihoz (forrszemekhez) teszi, ahol a mérést végzi. A mérési pontokat a Gerber fájlokból lehet létrehozni automatikusan. A prototípus vagy kis szériás gyártásnál ez egy költséghatékony eljárás, mivel nem kell külön mérőszerszámot készíteni a teszthez, mint a tűágyas esetben. A tűágyas teszt a szerszám (minden mérési pontra egy-egy tű és annak huzalozása) legyártása miatt csak a nagy sorozatú gyártás esetén gazdaságos, viszont sokkal gyorsabb, mint a repülőtűs változat.

Felületkezelés

Felületkezelés alatt értjük azokat az eljárásokat, amikkel a nyomtatott áramkörök rézvezetőinek felületét vonjuk be. Ez lehet általában ónozás, aranyozás vagy ezüstözés. Az egyes anyagok felvitele történhet galvanizálással vagy kémiai úton.

Flash

Egy adott apertúra levetítése egy pontba (pl. forrszem).

Gerber fájlok

A Gerber a nyomtatott áramkörök gyártásának ipari, szabványos fájlformátuma, amelyből a NYÁK gyártás megvalósulhat. A Gerber fájlok tulajdonképpen koordinátákat tartalmazó állományok, amelyek segítségével egyértelműen leírható a nyomtatott áramkör rajzolata. A vektoros jelleg miatt akár ”kézzel” is módosítható utólag, és igen nagy felbontás érhető el vele (akár 1nm). A szabványt az 1960-as és 1970-es években fejlesztették ki, és sok hasonlóságot mutat a CNC gépeken használt G kódos programnyelvvel. A ma használatos, újabb verziója hivatalos nevén az Extended Gerber, vagy más néven az RS-274X, bár a szakzsargonban még mindig a Gerber elnevezést használjuk.

Hullámforrasztás

A furatszerelt alkatrészek beforrasztásánál a leginkább elterjedt, gépesített beforrasztási mód. A gép a nyomtatott áramköri lapot (amelybe az alatrészek már előre be vannak helyezve) egy ónhullám felett viszi el kb. 1m/s sebességgel. Az ónhullám hozzáér a forrasztandó felületekhez, és beforrasztja az alkatrészeket.

Kémiai ónozás

A kémiai ónozás egy olyan eljárás, aminek során a kész nyomtatott áramköri lemezt egy olyan oldatba merítik, amelyből ón válik ki a rézfelületre. Minél több ideig zajlik a folyamat, annál vastagabb ónréteg képződik, de amikor már a teljes felületre kirakódik az ónréteg, a vastagság nem növekszik tovább. A gyakorlatban a kémiai ónozás vastagsága nagyon vékony, anyagát tekintve ólommentes. Forraszthatósága nem olyan könnyű, mint a tűziónozásnak.

Kontúrmarás

Olyan darabolási eljárás, ahol a nyomtatott áramkör kontúrját CNC marógéppel alakítjuk ki. Lehetővé teszi szinte tetszőleges alakzatok elkészítését, és minőségileg sokkal igényesebb, mint lemezollós vágás.

Lötstop

Más néven forrasztásgátló lakkréteg, amely általában zöld színű, és megakadályozza a rézvezetők oxidációját, illetve a NYÁK forraszthatóságát arra a területre korlátozza, ahol nincsen forrasztásgátló lakk, azaz általában a forrszemekre.

Marás NYÁK-on belül

Olyan eljárás, ahol a NYÁK kontúrján belül, a terv szerinti, szinte tetszőleges helyen és alakzat szerinti eltávolítjuk az anyagot CNC marógéppel.

Mil – mm

A “mil” egy olyan mértékegység, amely az inch ezredrészét képzi.
1 mil = 0,001 inch = 0,0254 mm
1 inch = 25,4 mm = 1000 mil
1mm = 0,03937 inch = 39,37 mil

Montírozás

Több azonos vagy különböző NYÁK terv egymás mellé helyezése, összeállítása.

Ólommentes tűzión (RoHS tűzión)

Az Európai Unió területén már nem hozható forgalomba olyan termék, amely veszélyes anyagokat tartalmaz egy adott százalékos arány felett. Emiatt a régi, ólomtartalmú forraszanyagok nem használhatók ezekben a termékekben. A kiváltásukra a nyomtatott áramkörökön felületkezelésként csak ólommentes ón, arany, ezüst, és más nem ólomtartalmú vegyületet lehet használni. Magánfelhasználásra vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő NYÁK-ok esetén továbbra is használhatók az ólomtartalmú forraszok, amelyeknek jobb a forraszthatósága. Az RoHS megfelelőséghez mindenképpen szükséges, hogy a felületkezelő anyagon kívül a többi alapanyag (pl. halogénmentes FR-4) is megfeleljen az RoHS követelményeinek.

Panelizálás

Panelizálásnak hívjuk azt, ha több ugyanolyan NYÁK-ot teszünk egymás mellé a terven abból a célból, hogy azok kitördelhető vagy később szétvágható változatban legyenek legyártva. Sok kisméretű ez NYÁK esetén segítség lehet a beültetésnél és az áramkörök tárolásánál, kezelésénél.

Pozíciónyomat

Olyan feliratok és ábrák a nyomtatott áramkör egyik vagy mindkét felén, amelyek az egyes alkatrészek helyét jelzik, vagy más információt közölnek (pl. gyártó neve, típusszám, stb.). A színe általában fehér.

Reflow kemence

Olyan eljárás, amely során felületszerelt alkatrészeket nagyon gyorsan lehet beforrasztani. A kész NYÁK-onm levő SMD forrszemekre stencil (másnéven pasztamaszk) segítségével ónpasztát kell felvinni, majd az alkatrészeket elhelyezni. A reflow kemencébe helyezve az ónpaszta megolvad, és beforrasztja az alkatrészeket. A forrasztás általában meghatározott hőprofil szerint történik, hogy ne érje hősokk az alkatrészeket.

Ritzelés vagy V-vágás

Olyan darabolási eljárás, amely során nem vágjuk át a NYÁK-ot teljes keresztmetszetében, hanem az alkatrész és a forrasztási oldal felől (egymással szemben) egy-egy V alakú bevágást hozunk létre. A két bevágás között 0,2-0,4mm vastagságú anyag marad. Akkor használjuk, ha több ugyanolyan NYÁK van egy panelbe montírozva egymás mellé. Ez lehetővé teszi, hogy a panel ne essen szét, viszont kézi erővel könnyen letördelhetők az egyes kisebb panelek. Emiatt a NYÁK-ok könnyebben kezelhetők, és a beültetés is gyorsabb vagy kényelmesebb lehet.

Stencil (SMD)

A stencil egy olyan rozsdamentes acélból készült – általában 100-200um vastag – lemez, amelyen az SMD pad-ek helyén kivágások vannak. Az SMD alkatrészek beültetésénél használata nagyon meggyorsítja a beültetést, mert az alkatrészeket nem egyesével, kézzel kell beforrasztani, hanem a NYÁK-on levő forrszemekre a stencilen keresztül ónpasztát kell felvinni. Ezután az alkatrészeket a panelra kell helyezni, és reflow kemencébe tenni. A kemence által sugárzott hő megolvasztja az ónpasztát, és “magától” beforrasztja az alkatrészeket.

SMD, SMT

Surface Mount Device – Felületszerelt alkatrész, SMT – Felületszerelt technológia. A felületszerelt technológia során felületszerelt alkatrészeket használunk áramköri elemekként, amelyek lábai nem huzalkivezetések, mint a furatszerelt alkatrészeknél.

Szelektív ónozás

Olyan ónozási eljárás, amely során az ónréteg a forrasztásgátló lakk felvitele után kerül a NYÁK szabadon levő rézfelületeire. Ez azért fontos, mert ha ón van jelen a lötstop alatt, akkor a reflow kemencében vagy a hullámforrasztóban az ón a hő hatására megolvad, és felráncolhatja a lötstoppot, illetve a nagyobb vezetők elszívhatják az ónt a forrszemektől. Tehát sorozatgyártás esetén csakis a szelektív felületkezelési eljárások ajánlottak. Ez kizárja a hagyományos galvánón használatát, amit – a technológia miatt – a lötstop réteg felvitele előtt kell a rézrétegre galvanizálni, így az ott marad a lötstop alatt a kész NYÁK-on.

Tüziónozás

Olyan felületkezelési eljárás, aminek során a nyomtatott áramköri lapot egy olvadt ónötvözettel teli kádba merítik, majd a kihúzáskor mindkét oldaláról nagynyomású levegővel lefújják a megtapadt ónt. A végeredmény egy általában 5-50um vastagságú ónréteg lesz.

Üvegesedési hőmérséklet (Tg)

Az a hőmérséklet, amelyen a NYÁK hordozóanyagában levő amorf szerkezetű üvegszálak még kemények és szilárdak. A Tg hőmérsékletnél magasabb értéken is használható az anyag, de veszít a mechanikai szilárdságából, könnyebben deformálódik. Tartósan az üvegesedési hőmérséklet felett használva folyamatosan kezd átalakulni a gyantaszerkezet, és adott idő elteltével szétbomlanak a rétegek közötti kötések. Hőmérséklettől függően ez az idő órákban vagy napokban mérhető.

Üvegszálas NYÁK

A NYÁK hordozó anyaga általános esetben üvegszál rétegekből áll, amelyeket hőre keményedő gyantával ragasztanak össze, majd melegen préselik. A végleges vastagság függ a rétegek számától, a szövésmintától, a gyanta tartalomtól és a préselés paramétereitől. Normál esetben használt nyomtatott áramkörök hordozói 1,5mm vastagságúak, és 13 szövetrétegből állnak. A ma leggyakrabban használt alapanyag az FR-4 típus, amely közismertebb nevén az ”üvegszálas NYÁK”.

Via, furatgalván

A kettő vagy többrétegű áramköröknél szükséges a rétegek között is elektromos kapcsolatot létesíteni. Mivel az egyes rétegek rézfóliáit a hordozó anyag szigeteli el egymástól, az átvezetést olyan furatok segítségével valósítjuk meg, amelyeknek a falára vörösrezet galvanizálunk. Az így kialakított furatgalvánok (vagy másnéven via-k) hozzák létre a rétegek közötti összeköttetést. A falvastagság általában a NYÁK rézfólia vastagságának a fele, általános esetben 15-20um.

Azt tapasztaltuk, hogy az egyik legkényesebb kérdés maga a NYÁK gyártó kiválasztása. A téma annyira nagy, hogy létrehoztunk egy külön oldalt, ahol a legjellemzőbb felhasználói szokásoknak megfelelően elemezzük a NYÁK gyártó választás szempontjait. Az oldal itt érhető el:

Hogyan válasszunk NYÁK gyártót?

Régi cikkünk a témával kapcsolatban továbbra is olvasható:

Aki áramköröket épít hobbiból vagy hivatásból, egészen biztosan szembe fog találkozni a NYÁK gyártással kapcsolatban a következő kérdésekkel: kivel, hogyan és mennyiért gyártassa le nyomtatott áramkörét? Kezdetben talán mindannyian a saját magunk által történő elkészítést tartjuk a leggazdaságosabbnak, de idővel az emberek nagy része rájön, hogy az esetek többségében ez nem igaz. Egy-egy prototípust még “kivasalhatunk” otthon, de a gyári panelek minőségével valószínűleg nem fogjuk tudni – vagy nem is akarjuk – felvenni a versenyt.

Ha pedig már eldöntöttük, hogy gyári paneleket fogunk beépíteni a készülékünkbe, akkor gyakran iszonyúan nehéz helyzetbe kerülünk, mert nem egyértelmű, hogy mi alapján válasszunk NYÁK gyártót. Az ezzel foglalkozó cégek pedig általában csak nehezítik a választást azzal, hogy a gyártásban nem járatos felhasználók számára érthetetlen szakkifejezéseket használnak mindenféle magyarázat nélkül, és összehasonlításképpen csak az ár marad a végső kapaszkodó a mit sem sejtő vevő számára. Az elmúlt években ügyfeleink számtalan esetben jöttek hozzánk és felháborodva mutatták azokat az elképesztően gyenge minőségű NYÁK-okat, amiket máshol gyártattak, gyakran szinte aranyárban.

Tényleg csak az ár számít?

Néha fórumokon elhangzik az a kijelentés, hogy egy prototípus legyártatásáért 6-10 ezer Ft túlságosan sok pénz. Azok a szakmabeliek, akik már végig próbáltak több gyártót, szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az olcsó, elektromosan nem tesztelt NYÁK-okat nagyító alatt érdemes átnézni beültetés előtt. Persze, a hibák még ekkor sem feltétlenül derülnek ki. Az utólagos ellenőrzéssel, hibajavításokkal pedig általában annyi időt eltölt az “olcsó” NYÁK-ot rendelő ügyfél, hogy bőven megérte volna egy jobb és drágább szolgáltatást választania.

NYÁK-ot disztribútortól?

Több alkatrész disztribútor és beültető cég is foglalkozik NYÁK-ok értékesítésével (nem gyártással, csak értékesítéssel, a gyártást egy másik cég végzi). Az ügyfél számára kényelmes megoldás lehet, hogy az alkatrészeket, a beültetést és a NYÁK-ot is egy helyet tudják megvásárolni, viszont mindenképpen mérlegelni szükséges az ezzel járó kockázatokat. Azok a cégek, akiknek a NYÁK gyártásban, gyártás előkészítésben, minőség ellenőrzésben nincsen gyakorlatuk, és a NYÁK-okat csak egy ugyanolyan alkatrésznek tekintik, mint pl. az ellenállásokat, teljes egészében kiszolgáltatottá válnak a NYÁK gyártójának. A közvetítő szerep révén a kommunikáció így nagyon megnehezedik az ügyfél és a valódi gyártó között, egyes kérdések tisztázása pedig lehetetlenné válik. Ha pedig hibás lesz a széria a szakmai felkészültség hiánya miatt, akkor ki vállalja a felelősséget az elszenvedett időveszteségért? Mielőtt disztribútortól vásárol, mindenképpen győződjön meg a kereskedő NYÁK gyártásban szerzett tapasztalatairól, hozzáértéséről!

Mitől lehet akár 5x-ös eltérés az árban a különböző gyártóknál, ha ugyanazt a panelt akarjuk legyártatni?

Csodák ebben az iparágban sincsenek! Mivel az információhiány miatt sokszor az egyetlen összehasonlítási alapot csak az ár jelenti, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ugyanazt a minőségű NYÁK-ot egy másik gyártónál olcsóbban is megkaphatjuk. Ez azonban nem így van, hiszen a különböző gyártók különböző technológiákat és alapanyagokat használnak, más a célközönségük és mások a motivációik. Ebből kifolyólag ugyanazon tervből készített nyomtatott áramkör egészen máshogy is kinézhet és funkcionálhat attól függően, hogy ki és hogyan gyártotta. A NYÁK gyártás alapanyagainak választéka igen széles, és az árak összhangban vannak a minőséggel. Természetesen nem jelenthető ki minden esetben, hogy ha egy gyártó olcsó, akkor törvényszerűen rossz minőséget állít elő (bár az olcsóság sosem egy véletlen szerencse következménye és valamilyen formában mégis ki kell majd fizetni…), de mielőtt kizárólag az ár alapján döntene, érdemes az alábbi szempontokat is figyelembe venni.

Mivel foglalkozik a NYÁK gyártó?

Csak a NYÁK gyártással, vagy mindenféle olyan szolgáltatással forgácsolja szét a kapacításait, aminek semmi köze sincs a NYÁK gyártáshoz, pl. alaktrészek árusítása, alapanyagok árusítása, stb.? A figyelmének csak egy rész vagy egésze koncentrálódik a NYÁK gyártásra? Egyáltalán van bármilyen használható tapasztalata a NYÁK gyártásban (azaz tényleg gyártó-e?), vagy – a szakértelem hiánya miatt – a terveket egy az egyben továbbítja egy valódi gyártónak, akivel a vevő sosem kerülhet kapcsolatba, így a szaktanácsadás és kommunikációgyakorlatilag lehetetlen?

Milyen formátumokban adható le rendelés?

Látszólag nagy segítség lehet, ha különböző formátumokban is le lehet adni gyártásra a NYÁK tervet, hiszen ezzel időt spórolhat a tervező. Az egyes tervezőszoftverek (Eagle, Sprint Layout, Altium, stb.) projektfájljaiból történő gyártást mi is vállaltuk néhány éven keresztül, azonban számos esetben adódott ebből probléma (bővebben itt). A megrendelő érdekében kizárólag Gerber fájlokból vállaljuk a NYÁK gyártást. A projektfájlokból történő gyártás csábító lehet, de gondolja meg, hogy érdemes-e a kockáztatni a gyártás sikerességét egy maximum 3 perces Gerber exportálási művelet miatt!

Milyen technológiai értékeket garantál és vállal a gyártó?

Minél vékonyabb vezetősávokkal tervezhetünk, a végleges NYÁK mérete annál jobban csökkenthető. Az, hogy pl. két alkatrészláb között hány vezetőt tudunk elvinni biztonsággal, értékes négyzetcentimétereket jelenthet panelenként. Ez pedig egyértelműen kifejezhető pénzben. Bizonyos gyártók megtévesztő módon adják meg a technológiai határértékeket, és csak a megrendelés leadása után derül ki, hogy a leírásokban nem követték a konvenciókat. Ilyen lehet például a maradékgyűrű megadása két vagy többrétegű NYÁK esetén: a gyártó pl. megad 0,125mm-es maradékgyűrűt, mint legkisebb lehetséges értéket, de ezt nem a kész furatátmérőre, hanem attól 0,1mm-rel nagyobb mérethez számolja. A valóságban tehát ez 0,175mm-es maradékgyűrűt jelent, mint minimum érték. Az általunk megadott technológiai határértékekben nincsenek trükkök, ténylegesen azt vállaljuk, amit le is írunk.

Milyen felületkezeléssel készülnek a NYÁK-ok?

Ez az egyik legfontosabb kérdés, mert nem minden felületkezelési eljárás forrasztható kézzel vagy géppel. A nem szelektív, galvánónozással készült NYÁK-ok általában csak kézi beültetésre alkalmasak, de ne aggódjon, mert tőlünk ilyet nem kap! A kézi beültetéshez a legcélszerűbb a tűziónozást (HASL) választani jó forraszthatósága miatt. Általában van lehetőség ólmos vagy ólommentes változatot kérni. Ez utóbbi azért fontos, mert az Európai Unió tiltja a kereskedelmi forgalomba kerülő elektronikai eszközökben bizonyos nehézfémek és halogénelemek – többek között az ólom – jelenlétét. Saját felhasználásra vagy félkész termékekbe továbbra is használhatóak ólomtartalmú forraszok. Az ólommentes bevonatok azonban nem jelentenek automatikusan RoHS megfelelőséget, ugyanis a NYÁK minden alapanyagának meg kell felelnie az RoHS direktívának, amely nem csak az ólommentességet írja elő. Több ügyfelünk pórul járt már olyan NYÁK gyártóknál, akik a magukat RoHS kompatibilis gyártóként hirdették, miközben az ólommentes felületkezelésen kívül más paraméterekben nem feleltek meg az RoHS direktívának, az így rendelt NYÁK-okkal pedig nem lehetett forgalomba hozni az adott terméküket. Mindenképpen tájékozódjon a megrendelés előtt a NYÁK-ok teljes RoHS megfelelőségéről és RoHS nyilatkozatról mielőtt az EU területén kereskedelmi forgalomba kerülő készülékhez gyártatna NYÁK-ot.

Milyen a lötstop minősége?

Nem csak esztétikai, hanem funkcionalitásbeli kérdés, hogy a forrasztásgátló lakkréteg minősége és vastagsága megfelelő legyen. Egyáltalán nem mindegy, hogy már az első forrasztásnál felfut vagy felráncosodik a réteg, vagy többszöri, hosszú ideig tartó ki- és beforrasztások után is hibátlan marad. Az olcsó, dry film alapú lötstoppok a kikeményedést követően rideggé válnak, könnyen töredeznek, ráadásul zsugorodnak is, illetve a meleg forrasztópákával szemben igen sérülékenyek. Óvakodjon ezektől, ha minőséget szeretne látni! A szitázott vagy függönyöntött, hőre keményedő lötstoppok esetén ilyen probléma nem lép fel.

Milyen a furatgalvánok minősége?

A furatgalvánok esetén fontos, hogy mekkora a galvánréteg falvastagsága, illetve a rétegvastagság eloszlása a keresztmetszet mentén. A jó minőségű furatgalván  falvastagsága kb. 15-30um nagyságú. A túl vékony galvánréteg egyik problémája a kis mechanikai szilárdság. A vékonyabb rétegek a többszöri ki-be forrasztás hatására leválhatnak, esetleg a via-k már eredendően sem vezetnek át a két oldalt között.

Milyen a vágás minősége?

Négyszögletes panelek esetén a vágás minősége általában esztétikai kérdés. Egy terméknél egyáltalán nem mindegy, hogy Ön egy szép, kontúrmart panellel szerelt készüléket tud átadni a megrendelőjének, vagy egy életlen lemezollóval vágott, sorjás szélű NYÁK-kal megépített eszközt. Többek között emiatt sem használunk már lemezollót, kizárólag kontúrmarást. Más gyártóknál a kontúrmaró program elkészítése és a kontúrmarás maga összesen több ezer vagy több tízezer Ft-os tétel is lehet, nálunk ennek nincsen díja.

Hogyan ellenőrzik a NYÁK-okat?

Látszólag lehet szép a panel, a furatgalvánok jónak tűnhetnek, a vezetősávok pedig a helyükön vannak. Ettől még lehet hibás a NYÁK! Egyáltalán nem mindegy, hogy a megrendelt számú NYÁK-ok közül hány darab megfelelő, és mennyi hibás. A legnagyobb odafigyelés és legkorszerűbb technológia ellenére sem lehet 100%-osan garantálni, hogy minden legyártott NYÁK hibamentes lesz. Ezt okozhatja – költségcsökkentési célból – a nem megfelelő minőségű alapanyagok használata vagy a technológiai folyamatok követelményeinek betartásának hiánya. A vizuális ellenőrzés (azaz szemrevételezés) ma már sok esetben nem ad megfelelő hibaszűrést. Az E-teszt nélküli NYÁK-ok általában jóval olcsóbbak, mint az E-teszteltek. Ennek oka, hogy ha a gyártó sem győződik meg arról, hogy a terméke megfelelő, akkor nyilván nem fogja újragyártani a hibás NYÁK-okat (mivel nem tud róla, hogy hibásak). Ezzel jelentős mennyiségű alapanyagot takarít meg – a vevő kárára, aki pedig csak ezután jön rá, hogy a legdrágább NYÁK az olcsó NYÁK. Az E-teszter – beállítástól függően – általában kis pont formájában látható nyomot hagy a forrszemeken. Más gyártóknál az E-teszt program elkészítése és maga az E-teszt összesen több ezer vagy több tízezer Ft-os tétel is lehet, nálunk ennek nincsen külön díja.

Az olcsóbb gyártók általában nem használnak korszerű gyártás előkészítő rendszereket, így részükről a vevő tervének megfelelő előkészítése túlságosan bonyolult, időigényes vagy egyenesen lehetetlen. Jó példa erre a pozíciónyomatok megfelelő előkészítésének hiánya. A NYÁK tervező szoftverek szinte kivétel nélkül úgy generálják a pozíciónyomatokat, hogy azok rálóghatnak a forrszemekre és az egyéb forrasztható területekre. Az ilyen eseteknél a feliratok forrasztható részeke rálógó részleteit gyártás előkészítéskor eltávolítjuk, mert komoly gondot okozhatnak az E-teszt-nél, illetve a beültetés során.

A gyártó részéről az ellenőrzést nem csak a gyártás után, hanem előtte is célszerű elvégezni. A DRC ellenőrzés (amely nálunk alapszolgáltatás a megrendelés mellé) hiányában könnyen gyártásba kerülhet olyan terv is, amely nem felel meg a technológiai követelményeknek, és egészen biztosan selejt lesz a végeredmény. Célszerű tehát meggyőződni arról, hogy a kiválasztott gyártó milyen módon végzi a gyártás előkészítést, és egy-egy hiba esetén egyeztet-e a megrendelővel, vagy kérdés nélkül gyártja le a nyilvánvalóan hibás tervet.

Van-e lehetőség meggyőződni arról, hogy milyen lesz a végtermék?

Mindenképpen ajánlott valamilyen módon meggyőződni arról, hogy mit fog kapni a pénzéért. A honlapunkon jó minőségű fényképeken nézheti meg, hogy milyen minőséget kap tőlünk. A fotók tényleg a valóságot tükrözik, nem digitálisan feljavított képek. Ha ezek alapján sem sikerül döntenie, akkor kérje termékmintánkat, amit teljesen ingyenesen elküldünk Önnek, semmilyen költséget sem kell fizetnie.

Reklamáció esetén milyen lehetőségek vannak a problémakezelésre?

Fontos, hogy a gyártó könnyen elérhető legyen, a megkeresésekre gyorsan válaszoljon, és probléma esetén lehetőleg mindkét fél számára jó megoldást találjon. Ha a NYÁK-okkal bármilyen minőségi gond vagy a gyártásból adódó hiba van, akkor térítésmentesen újragyártjuk a kért darabokat, vagy akár a teljes vételárat visszafizetjük a vevőnek. Mindezt azért ígérjük ennyire bátran, mert hibás terméket nem vagyunk hajlandóak kiadni a kezeink közül!

Mennyire egyszerű és gyors a megrendelés menete?

Ma már szinte senkinek sincsen ideje, ezért általában fontos a vevőknek, hogy a gyártás minél hamarabb elkezdődjön. Ennek érdekében telefonon, Facebook-on vagy Skype-on azonnal, az email-ben érkezett kérdésekre pedig általában 1 órán belül választ adunk, de Teamviewer-en keresztül is kérhet segítséget. A megrendelést leadhatja az online a webáruházon keresztül mindössze néhány perc alatt. A webáruházi felületen keresztül leadott megrendelések feldolgozását általában azonnal hozzákezdünk.

Mennyibe kerül a szállítás?

A végső ár szempontjából az is kérdés, hogy mekkora szállítási költség terheli a megrendelőt a panelek árán felül. Lehet-e egyáltalán valamit tudni a szállítási költségről vagy annak mértéke hidegzuhanyként éri a megrendelőt, miután a panelek már elkészültek? A nálunk rendelt termékek szállítási díja bruttó 20 000 Ft-os rendelési érték felett ingyenes, alatta bruttó 990 Ft az ország egész területére MPL futárszolgálattal. Lehetőség van személyes átvételre az ország egész területén PostaPont-okon, MOL kutakon, Coop üzletekben és csomagautomatákban bruttó 490 Ft-ért (bruttó 20 000 Ft-os rendelési érték felett ingyenes). További információk: https://posta.hu/postapont. A legfeljebb 5 munkanapos gyártásra rendelt és előre kifizetett termékek címünkön is átvehetők előzetes egyeztetést követően.

Ha szeretne meggyőződni a NYÁK-jaink minőségéről, akkor kérjük, töltse ki az ingyenes termékminta igénylési adatlapunkat, és még az igénylés napján feladjuk Önnek az ingyenes termékmintát, amely nem kötelezi vásárlásra, és semmilyen költsége sincsen vele.

Ha a vizuális ellenőrzés során valamilyen hibát észlelünk (pl. nem nyitható meg a fájl, vagy nem jó helyen vannak furatok), amely egyértelműen a Gerber fájlok rossz konverziójára utal, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit is kellene tartalmaznia egy-egy Gerber fájlnak.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a lépés sem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a NYÁK terv sikeresen gyártásba kerüljön, de probléma esetén a hibakeresést az alábbi ismeretek nagyon megkönnyíthetik. A Gerber fájlokról egy nagyon rövid összefoglalót a Mik azok a Gerber fájlok? részben írtunk, a Gerber exportálás után a fájlok vizuális ellenőrzéséhez pedig javasoljuk az ingyenes Gerbv szoftvert.

A Gerber fájlok RS-274X formátuma

Az alábbi példa egy alkatrészoldali rézréteget mutat. A Gerber fájlok felépítése egyébként mindig azonos:

• a kék színnel jelölt sorok a fájl elején egy olyan blokk, amiben a formátumot egyértelműen definiáljuk,
• a zöld színű részek az úgynevezett apertúra definíciók,
• a ciánnal jelölt részek az apertúra kiválasztások,
• a narancssárga színű sorok a rajzolat koordinátái, illetve a sorvégeken a koordinátákhoz tartozó parancsok vannak (D01, D02, D03),
• a piros M02 kód a fájl végét jelzi.

G75*    // több síknegyed engedélyezése
G70*    // mértékrendszer: INCH
%OFA0B0*%    // nincs offszet eltolás
%FSLAX24Y24*%    // a koodrinátaformátum: Leading Zero Supression, abszolút koordináták, 2db egész számjegy, 4db tizedesjegy
%IPPOS*%    // a rajzolat pozitív polaritású  
%LPD*%    // új rajzolat kezdése sötét polaritással
%AMOC8*    // apertúra makró kezdete – nyolcszög definiálása
5,1,8,0,0,1.08239X$1,22.5*
%    // apertúra makró vége
%ADD10C,0.0200*%    // kör alakú apertúra definiálása
%ADD11C,0.0396*%    // kör alakú apertúra definiálása
D10*    // apertúra kiválasztása
X1047Y1047D02*    // kezdőpontra állás
X1047Y3389D01*    // egyenes vonal rajzolása a D10-es apertúrával a megadott végpontig
X2608Y3389D02*
X2608Y1047D01*
X3385Y1047D02*
X4947Y1047D01*

…(további sok hasonló koordinátapár)

X2608Y2218D02*
X1047Y2218D01*
D11*
X4947Y4447D03*    // flash készítése az adott koordinátára
X5447Y4447D03*
X5947Y4447D03*
X6447Y4447D03*
X6947Y4447D03*
M02*    // fájl vége

Felépítését tekintve minden Gerber fájl egyforma, de például a fenti példában kék színnel jelölt definíciós blokk tartalma sokféle lehet. Ennek oka, hogy a szabvány nem írja elő pontosan, hogy feltétlenül szükségesnek kell lennie pl. a polaritás vagy az offszet eltolás definiálásának.

Mi az az apertúra?

Erről a Mik azok a Gerber fájlok? című cikkben írtunk bővebben. Nagyon röviden: azok az alakzatok, amelyekkel a megadott vektorok mentén rajzolunk.

Mi az a “flash”?

A “flash” egy olyan parancs, aminek az adott koordinátán történő meghívásával, a kiválasztott apertúrát csak az adott pontba levetítjük, és nem rajzolunk tovább vele. Általában a forrszemeket és az SMD pad-eket flash paranccsal hozza létre a tervezőszoftverünk.

Mire kell figyelni?

A kék színnel jelölt definíciós blokkban az egyetlen feltétlenül szükséges rész a koordinátaformátum megadása (pl. %FSLAX24Y24*%). Enélkül csak találgatni tudunk, hogy milyen formátumban történt az exportálás.

A definíciós blokkon kívül az összes további rész szükséges! Tehát mindenképpen kellenek a zöld színnel jelölt apertúra definíciós részek (itt vannak definiálva azok az alakzatok, amelyekkel rajzolunk), az apertúra kiválasztási sorok (pl. D10, D11, D12, stb.), és természetesen a rajzolat koordinátáira is szükség van (a megfelelő apertúra kiválasztó kóddal együtt), illetve a fájl végét jelző M02* kód is elengedhetetlen.

A fúrófájlok Excellon 2 formátuma

Amikor Gerber fájlokról beszélünk, tulajdonképpen beleértjük a fúrófájlt is. Az évtizedek során az Excellon 2 formátumú fúrófájlok terjedtek el. Felépítésük egyszerűbb a Gerber fájlokénál, ennek ellenére ezekkel szokott a legtöbb probléma előfordulni.

Ügyeljen arra, hogy a fúrófájl formátuma mindenképpen Excellon 2 (vagy Gerber) típusú legyen. Néhány régebbi szoftver (pl. OrCAD régebbi verziók) Excellon formátumhoz hasonló fúrófájlt állítanak elő, de bizonyos részleteikben eltérhetnek az Excellon szabványtól (pl. a szerszámváltások M00 kóddal történnének, de az Excellon-ban ez Stop parancsot jelent), aminek következtében hibás furatpozíciók vagy átmérők lehetségesek.  Nem Excellon szabványú fúrófájl esetén nem tudunk garanciát vállalni a helyes gyártásra!

Az alábbi példa egy Excellon 2 formátumú fúrófájlt mutat. A fúrófájlok felépítése is mindig azonos:

• a kék színnel jelölt sorok a fájl elején olyan blokk, amiben a formátumot egyértelműen definiáljuk,
• a zöld színű részeknél adjuk meg a fúró- vagy marószerszám sorszámát (pl. T01 vagy T02, stb.) és átmérőjét,
• a ciánnal jelölt rész a szerszám kiválasztás (jelen esetben csak 1 szerszámmal fúrunk),
• a narancssárga színű sorok a furatok koordinátái,
• a piros M30 kód a program végét jelzi.

%
M48    // program kezdete
INCH, LZ    // mértékrendszer INCH üzemmódban, koordináták megadása “Leading Zero” formában
FMAT, 2    // Excellon 2 fájlformátum
ICI,OFF    // inkrementális üzemmód kikapcsolva
%    // definíciós blokk vége
T01C0.0236    // T01-es szerszám átmérőjének definiálása
T01    // szerszámcsere T01-re
X4947Y4447    // első furat koordinátái
X5447Y4447    // második furat koordinátái
X5947Y4447    // harmadik furat…
X6447Y4447
X6947Y4447
M30    // program vége

Mire kell figyelni?

A kék színnel jelzett definíciós blokk üres is lehet, a szabvány szerint nem szükséges bármilyen információt is tartalmaznia, de jó, ha legalább az INCH vagy METRIC mértékrendszer definiálása benne van.

Feltétlenül szükségesek a zölddel jelzett szerszám átmérők definíciói, különben nem tudjuk, hogy mekkora furatot kell fúrnunk az adott koordinátára. Természetesen az ezután következő szerszámválasztás, és a furatok koordinátái is elengedhetetlenek. Az M30-as kód azért kell mindenképpen a fájl végére, hogy tudjuk, hogy az nem sérült, és minden koordinátát tartalmaz.

Beállítási lehetőségek a NYÁK tervező programokban

Bizonyos szoftverekben lehetőség van arra, hogy az exportált Gerber fájlok koordinátáinak formátumát tetszőlegesen megváltoztassuk. Az alapértelmezett formátum általában:

Leading Zero Supression – a nullákat a szám bal oldaláról eltünteti (kisebb fájlméretet eredményez)
2.4 – 2db egész számjegy és 4db tizedesjegy
Absolute – a koordinátákat az origóhoz képest adjuk meg
INCH – hüvelyk mértékegységben adjuk meg a pontokat

Példa a formátum értelmezésére

Ha a fenti beállításokkal értelmezzük az “X4947Y4447” furat koordinátáit, akkor azt kapjuk, hogy:

A 2.4-es formátum miatt összesen 2 + 4 = 6 számjegy jelent egy koordinátát, és a Leading Zero beállítás miatt nullákat a bal oldalról a szoftver eltüntette, ezért ezekkel ki kell kiegészíteni a koordinátákat.

Ezek alapján:

X4947Y4447 –> nullákkal kiegészítve –> X004947Y004447 –> 2.4-es formátumba átírva –> X00.4947Y00.4447 –> a felesleges nullákat elhagyjuk –> X0.4947 Y0.4447 –> a koordinátákat 25,4mm-rel szorozva metrikus mértékegységre váltjuk –> X = 12,565; Y = 11,295

Tehát az eredeti X4947Y4447 koordinátapár valójában X = 12,565mm-t és Y = 11,295mm-t jelent. Az origótól számítva erre a koordinátára esik az első furat a példában. A többi furat tényleges helye ezek után már könnyen számolható.

Kell-e változtatni a Gerber és a fúrófájl formátumainak beállításain?

Törekedjünk arra, hogy mindig a 2.4; Leading Zero; Absolute; INCH beállításokat használjuk. Ezekkel egy maximum 2540mm x 2540mm méretű NYÁK rajzolatát tudjuk 0,00254mm felbontással megadni. Akinek ezek a paraméterek nem elégségesek, kérjük, hogy jelezze felénk, és ingyenesen legyártjuk az ennél nagyobb pontosságot vagy méretet igénylő tervét :D.

A viccet félretéve, látható, hogy értelmetlen más formátumot használni, tehát ha lehetőség van a formátum beállítására, akkor az lehetőleg 2.4; Leading Zero; Absolute; INCH legyen. Amennyiben nincsen lehetőség a formátum módosítására, akkor küldje úgy a fájlokat, ahogy a tervezőszoftvere kiexportálja a Gerbereket.

Néhány tervezőprogram automatikusan választja ki a formátumot. A leggyakrabban elkövetett tervezői hiba, hogy az origótól nagyon messze rajzolnak. Az eddigi legextrémebb eset az volt, amikor az origótól X és Y irányban 2800mm-re kezdődött a rajz. A tervezőszoftver emiatt automatikusan átváltott 3.3-as koordináta formátumra, mi pedig hosszú perceken keresztül keresgéltük, hogy milyen formátumban lehet  a fúrófájl. A helyzet végül megoldódott, mert rájöttünk, hogy 3.3-as a formátum, és a NYÁK elkészült, de mindenképpen előnyösebb lett volna, ha a rajz az origónál kezdődik, és 2.4-es a formátum.

A másik leggyakoribb probléma, hogy a Gerber és a fúrófájlok elnevezésére nincsen egységes szabvány, amit minden tervezőprogram használna. Emiatt a legkülönfélébb elnevezéssel szoktuk megkapni a fájlokat. Természetesen mindig megpróbáljuk kihámozni a szükséges információkat a fájlokból, de a legegyszerűbb, ha az ajánlásunk szerint elnevezett fájlokat kapunk, ellenkező esetben lehet, hogy pl. a felső és az alsó rétegek felcserélődnek. A selejtgyártás megakadályozás miatt ezért az a legjobb, ha a Milyen Gerber fájlokra van szükség a gyártáshoz? című cikkben leírtak szerint nevezzük el a fájlokat.

Összefoglalás

A Gerber fájlok tartalmi ellenőrzése tehát nem egy bonyolult és sok időt igénylő munka, csak néhány alapvető dolgot szükséges tudni róla, viszont ezzel sok értékes időt takarítható meg. Ráadásul a fájlok tartalmával csak akkor érdemes igazán foglalkozni, ha pl. a Gerbv szoftver nem úgy jeleníti meg a tervet a vizuális ellenőrzéskor, ahogy azt a tervezőben elkészítettük.

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés – A Gerber exportáló ablak megnyitása

Nyissuk meg a File/Export/Gerber Export… menüt!

Ekkor megjelenik az Export Gerber RS-274X ablak. A jobb alsó részen levő Offset X és Y méreteihez írjunk 0mm-t, és a “Use Design Origin” checkbox ne legyen bepipálva!

2. lépés – A Gerber exportálás konfigurálása

Ugyanebben az ablakban kattintsunk a  gombra, amelyet a jobb felső részen találunk.

Ezután a felugró ablakban beállíthatjuk azt, hogy az egyes rétegeket milyen elnevezéssel és kiterjesztéssel exportálja a program. Ezt a lépést azért érdemes végrehajtani, mert a későbbiekben nem kell többé átnevezni a fájlokat a megfelelő nevűvé és kiterjesztésűvé, a program megjegyzi a beállításokat.

Az ábrán látható módon az alábbiak szerint írjuk át a táblázatot:

Top Silk: _Top_Silkscreen.plc – alkatrész oldali pozícónyomat
Top Mask: _Top_Soldermask.stc – alkatrész oldali forrasztásgátló lakkréteg
Top: _Top_Copper.cmp – alkatrész oldali rézfólia
Bottom: _Bottom_Copper.sol – forrasztás oldali rézfólia
Bottom Mask: _Bottom_Soldermask.sts – forrasztás oldali forrasztásgátló lakkréteg
Bottom Silk: _Bottom_Silkscreen.pls – alkatrész oldali pozíciónyomat
Board Outline: _Outline_Milling.milling – kontúr

A táblázat jobb szélső oszlopában igény szerint átválthatjuk “Yes”-re azokat a rétegeket, amelyeket a Gerber exportáló ablakban az “Export All” gomb megnyomásával generálni szeretnénk. Ezzel időt takaríthatunk meg, mert nem kell minden esetben egyesével kiválasztani a különböző rétegeket a későbbiekben.

3. lépés – A gerber exportálás elvégzése

Az OK gomb megnyomásával térjünk vissza az előző ablakhoz, és kattintsunk az  gombra.

– A Diptrace-nek minden egyes réteg exportálásánál meg lehet adni az útvonalat, ahová az adott fájlt mentse. Válasszuk ki a számunkra megfelelő mappát, és kattintsunk a  gombra. Az összes fájl mentése után zárjuk be az exportáló ablakot.

4. lépés – A fúrófájl exportálása

Nyissuk meg a Fájl/Export/N/C Drill… menüt!

Az alábbi beállításokat használva kattintsunk az    gombra. Ügyeljünk arra, hogy az Offset X és Y méreteihez 0mm-t írjunk, és a “Use Design Origin” checkbox ne legyen bepipálva!

 – Az    gomb megnyomása után a program felteszi a kérdést, hogy az előzőleg nem megadott szerszámokat automatikusan beállítsa-e? A kérdésre válasszuk a    gombot.

 – A felugró ablakban adjuk meg a fúrófájl nevét. Mi a “noninverting_amplifier_Drilling” nevet választottuk. A kiterjesztést nem kell beírni, az automatikusan .DRL lesz. A    gomb megnyomásával a fúrófájlt létrehozza a Diptrace.

Ezzel a NYÁK gyártáshoz szükséges fájlok elkészültek, az exportálások tekintetében további teendőnk már nincsen. A Gerber fájlokat össze kell tömöríteni egy .ZIP állományba, és a NYÁK rendelés oldalon feltölteni. A becsomagolás előtt azonban még érdemes a generált fájlokat utoljára ellenőrizni, pl. a Gerbv szoftverrel.

A Diptrace 2.4.0.2-ben lehetőség van külső program használata nélkül ellenőrizni a Gerber fájlokat. Az ellenőrzés célja, hogy meggyőződjünk arról, hogy a Gerber fájlok tényleg azt a rajzolatot tartalmazzák-e, amit megterveztünk, és ha igen, akkor nyugodtan adhassuk le gyártásra.

Fontos megjegyezni, hogy ezt a lépést nem feltétlenül szükséges a Diptrace-ben elvégezni. A Gerber fájlok ellenőrzéséhez inkább az ingyenes Gerbv szoftvert ajánljuk egyszerűen azért, mert gyorsabban végrehajtható az ellenőrzés. Tehát, ha a Gerbv-t használja, akkor ez a lépés a Diptrace-ben kihagyható!

• A fájlok ellenőrzéséhez a File/Import/Gerber… menüt kell megnyitni.

• Nyissuk meg az összes réteg Gerber fájlját! A Ctrl gomb folyamatos nyomása mellett az egérrel több állományt is kijelölhetünk. A fúrófájlt is kijelölhetjük, de nem fogja megnyitni, és hibát sem okoz. Ennek importálásáról lejjebb lesz szó.

• Ekkor megjelennek az egyes rétegek. A jobb oldalon lehet a pipákkal kiválasztani, hogy melyik réteg legyen látható, és a “Convert to” részen lehet megadni, hogy az adott Gerber fájlt milyen rétegként importálja.

Ez kissé hosszadalmas feladat, mert mindig rá kell kattintatni az adott réteg nevére, és a jobb alsó sarokban kiválasztani, hogy melyik rétegbe importálja azt. Ez a folyamat nekünk elsőre tovább tartott, mint a fájlok exportálása…

Ha ezzel elkészültünk, a jobb felső részen levő Import gombra kattintva megjelenik a tervünk a szerkesztőben.

• Elsőre meglepő lehet, hogy csaknem mindenhol DRC hibát jelez a program. Ennek magyarázata, hogy a Gerber fájlokból minden vonalat külön objektumként importál a Diptrace, ami azt okozza, hogy az egymáshoz közel levő rajzolatoknál hibát jelez. Ez most főleg az összefüggő földfólia miatt van.

• A hibákat eltüntethetjük a Verification/Hide errors menüre kattintva, és ezután már “zavartalanul” nézhetjük át az egyes rétegeket, hogy valóban úgy sikerült-e a konverzió, ahogy eredetileg terveztük.

• A fúrófájlt – a fentihez hasonlóan – a File/Import/N/C Drill… menüben nyithatjuk meg.

• Nyissuk meg a fájlt!

• Végül a furatok is bekerültek a rajzba.

Bár az importálás után szabadon ellenőrizhetjük szemrevételezéssel az elkészült Gerber fájlokat, DRC ellenőrzést a fent említett okból nem fogunk tudni kielégítően végezni, mert rengeteg olyan hibát talál majd, ami valójában nem is hiba. Továbbá a fájlok adott rétegbe importálásának kiválasztása akár perceket is igénybe vehet, mire kibogarásszuk, hogy melyik réteg melyik.

Tehát a Diptrace saját importálása is egy alternatíva lehet az ellenőrzésre, de ebben az esetben is inkább az ingyenes Gerbv-t ajánljuk, mert abban az importálás tényleg csak néhány kattintásba kerül.

Azért is érdemes ezt a programot használni az ellenőrzéshez, mert nagyon sok különböző tervező által generált Gerberekkel kipróbáltuk már, és minden esetben jól jelenítette meg a rajzolatot. Tehát azt mondhatjuk, hogy amit a Gerbv kirajzol, az fog a NYÁK gyártás során is fizikailag realizálódni.

A feltöltött fájlokat ettől függetlenül mi is leellenőrizzük, hogy ténylegesen megfelel-e a gyárthatósági szempontoknak, hiszen mindig akadhat olyan hiba, ami elkerülte a tervezõ figyelmét. Ebben az esetben azonnal felvesszük a kapcsolatot a megrendelővel.

A leírásban használt NYÁK tervet és a generált Gerber fájlokat ide kattintva lehet letölteni.

A Sprint Layout 6.0-ban lehetőség van külső program használata nélkül ellenőrizni a Gerber fájlokat. Az ellenőrzés célja, hogy meggyőződjünk arról, hogy a Gerber fájlok tényleg azt a rajzolatot tartalmazzák-e, amit megterveztünk, és ha igen, akkor nyugodtan adhassuk le gyártásra.

Ehhez a File/Gerber-Import… menüt kell megnyitni.

Válasszuk ki az egyes rétegek fájljait a megfelelő mezőben! A program ekkor valós időben fogja mutatni a beolvasott rajzolatokat. Az    gomb megnyomásával a kiválasztott Gerbereket megnyitja a szoftver, és utólag akár szerkeszthetjük, és elmenthetjük az egyes rétegeket, de a módosításokat inkább az eredeti rajzon javasoljuk elvégezni.

 SZOFTVERHIBA!

A fenti képen jól látható egy szoftverhiba: ha a    ikon használatával Ground Plane fóliát hoztunk létre, akkor a Gerber importálásnál hibásan fogja visszaolvasni a saját maga által generált rézfólia réteg állományát! Jelen esetben egy jóval nagyobb, teljesen összefüggő rézréteget mutat, ami nyilvánvalóan nem helyes.

A fájlokat pl. a Gerbv szoftverrel beolvasva a helyes képet kapjuk. Tehát a Sprint layout 6.0 Gerber generálása jól működik, a probléma csak akkor jön elő, ha ellenőrzés céljából visszaimportáljuk a Gerber fájlokat a Sprint Layout 6.0-ban. A Gerbv programról bővebben itt írtunk.

Nem egyedi eset tehát, hogy egy CAD szoftverben az exportálás vagy importálás során valami nem az elvártak szerint működik. Emiatt kifejezetten javasoljuk pl. az ingyenes Gerbv használatát a Gerber fájlok ellenőrzéséhez. Azért is érdemes ezt a programot használni, mert nagyon sok különböző tervező által generált Gerberrel kipróbáltuk már, és minden esetben jól jelenítette meg a rajzolatot. Tehát azt mondhatjuk, hogy amit a Gerbv kirajzol, az fog a NYÁK gyártás során is fizikailag realizálódni.

A feltöltött fájlokat ettől függetlenül mi is leellenőrizzük, hogy ténylegesen megfelel-e a gyárthatósági szempontoknak, hiszen mindig akadhat olyan hiba, ami elkerülte a tervező figyelmét. Ebben az esetben azonnal felvesszük a kapcsolatot a megrendelővel.

A leírásban használt NYÁK tervet és a generált Gerber fájlokat ide kattintva lehet letölteni.

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés – Az exportáló ablak megnyitása

Nyissuk meg a File/Export/Gerber Export… menüt!

Ekkor megjelenik a Gerber Export ablak.

 2. lépés – A Gerber exportálás konfigurálása

Pipáljuk ki azokat a rétegeket, amelyeket gyártásba szeretnénk küldeni. Jelen esetben a NYÁK 1 oldalas, és az alábbi rétegeket tartalmazza:

C2 – Copper Bottom: alsó rézréteg, másnéven forrasztási oldal (Solder). A kiterjesztését .SOL-ra írjuk át.
S1 – Silkscreen Top: felső pozíciónyomat, másnéven alkatrész oldali pozíciónyomat (Place component). A kiterjesztését .PLC-re írjuk át.
O – Outline: körvonal, szinte tetszőleges alakzat lehetséges. A kiterjesztését .MILL-re írjuk át. A marási lehetőségekről ebben a cikkben írtunk bővebben a “Marás korlátai” résznél. Érdemes elolvasni, és kihasználni a marásban rejlő lehetőségeket, hiszen ezzel sokkal esztétikusabb lehet a NYÁK, még akkor is, ha csak a körvonal sarkait kerekítjük le, ráadásul a kontúrmarás vagy marás NYÁK-on belül nálunk nem feláras szolgáltatás.
C2 – Solder mask: alsó oldali forrasztásgátló lakkréteg. A kiterjesztését .STS-re írjuk át.

Az   résznél mindent hagyjunk a képernyőkép szerint, eredeti állapotában kipipálva és kitöltve.

Jelen példában egy 1 oldalas NYÁK Gerber fájljait hozzuk létre. Kétoldalas NYÁK és más rétegkombinációk esetén itt talál bővebb információt a Gerber fájlok elnevezéséhez.

3. lépés – A Gerber exportálás elvégzése

Kattintsunk a    gombra. A program ezután kilistázza a létrehozott fájlokat.

 4. lépés – A fúrófájl exportálása

Nyissuk meg a Fájl/Export/Drill data (Excellon)… menüt!

Az alábbi, alapbeállításokat használva kattintsunk az    gombra.

Most írjuk be a fúrófájl nevét, ami célszerű, ha a Gerber fájlokhoz hasonló, majd nyomjuk meg a    gombot.

Ezzel a NYÁK gyártáshoz szükséges fájlok elkészültek, az exportálások tekintetében további teendőnk már nincsen. A Gerber fájlokat össze kell tömöríteni egy .ZIP állományba, és a NYÁK rendelés oldalon feltölteni. A becsomagolás előtt azonban még érdemes a generált fájlokat utoljára ellenőrizni, pl. a Gerbv szoftverrel.

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés

Töltsük le a NYÁKÁRUHÁZ.CAM fájlt, amely tartalmazza az áruházunknak megfelelő beállításokat.

NYAKARUHAZ.CAM letöltése

A későbbi Gerber generálások megkönnyítése érdekében, ezt a fájlt másoljuk be az Eagle szoftverünk \cam mappájába. Nálunk ez az elérési útvonal így néz ki:

C:\EAGLE-7.1.0\cam

2. lépés

A Gerber fájlok generálása előtt futtassuk le a DRC ellenőrzést, majd győződjünk meg arról, hogy a DRC nem adott ki hibát (az ablak bal alsó sarkában levő “DRC: Nincs hiba.” felirat jelzi a hibamentességet), és a tervünk egészen biztosan legyártható. A DRC-ről bővebben itt olvashat.

 3. lépés

Nyissuk meg a Fájl/CAM Processzor menüt!

Ekkor megjelenik a CAM feldolgozó.

4. lépés

Válasszuk ki a Fájl/Megnyitás/Feladat… menüpontot.

5. lépés

Nyissuk meg a NYAKARUHAZ.CAM fájlt!

Ekkor megjelennek a NYÁKÁRUHÁZ.HU beállításai. A “Component”, “Solder”, stb. fülekre kattintva az ablak jobb oldalán kiválaszthatjuk, hogy melyik rétegeket szeretnénk exportálni az adott Gerber fájlba. Így tetszőlegesen módosíthatjuk például, hogy a .PLC fájlba (alkatrész oldali pozíciónyomat) az alkatrészek nevei (tNames), az értékei (tValues) vagy mindkét tulajdonsága kerüljön.

FIGYELEM! A fúrófájl formátuma (eszköze) szándékosan EXCELLON típusúra van álltva. Ezt a beállítást ne változtassuk meg Gerber-re vagy más formátumra, mert azok nem lesznek megfelelőek a gyártáshoz.

6. lépés

Ha az Eagle-6.x.x vagy korábbi verzióját használjuk, akkor szükséges létrehozni egy “Gerbers” elnevezésű mappát az adott projektünk mappáján belül. Az Eagle-7.x.x verziók már (elvileg) automatikusan létrehozzák ezt a mappát. Ide fognak kerülni a Gerber fájlok.

7. lépés

Nyomjuk meg a “A feladat feldolgozása” gombot. Ekkor elkészíti az Eagle a Gerber fájlokat, amelyek az előzőleg létrehozott könyvtárban lesznek. Az exportálás idejét a rétegek bonyolultsága szabja meg, ezért importált képek esetén jóval tovább tarthat a folyamat, mint anélkül.

A kész Gerber fájlok közül csak azokra van szükség, amelyek ténylegesen hordoznak információt a gyártásra vonatkozólag. Hogy melyek ezek, arról itt írtunk bővebben.

Ezeket be kell csomagolni egyetlen .ZIP fájlba, és ezután már feltölthető a terv áruházunk honlapjára a NYÁK gyártás megrendeléséhez. Ha a tervben nem szerepel peldául pozíciónyomat, akkor a .PLS és .PLC fájlokat nem kell elküldeni.

A feltöltött fájlokat a megrendelés elküldése után leellenőrizzük, hogy ténylegesen megfelelnek-e a gyárthatósági szempontoknak, hiszen mindig akadhat olyan hiba, ami elkerülte a tervező figyelmét. Ebben az esetben azonnal felvesszük a kapcsolatot a megrendelővel.

Bizonyos NYÁK tervező szoftverek Gerber exportálás során nem csak a gyártáshoz feltétlenül szükséges Gerber fájlokat hozzák létre, hanem különböző jelentéseket, szerszámdefiníciós fájlokat és olyan összefoglalókat, amelyekre a gyártáshoz nincsen szükség. Azon megrendelőinktől, akik nem heti vagy akár havi rendszerességgel adnak le gyártásba egy-egy tervet, nem is lenne elvárható, hogy minden fájl funkciójával és felépítésével tökéletesen tisztában legyenek.

FIGYELEM! Régi, 20-25 éves tervezőprogramok (Tango, EED3, stb.) használatát semmiképpen sem javasoljuk, mivel ezek általában csak RS274-D formátumú Gerber-t tudnak előállítani, amit a legritkább esetekben tudunk csak feldolgozni. Mielőtt hozzáfog a tervezéshez, győződjön meg róla, hogy a programja képes az RS274-X formátumú Gerber-ek előállítására (a ma használatos szoftverek 99%-a ilyen).

Emiatt többször kapunk olyan fájlokat is, amelyek a gyártásra vonatkozólag nem szolgálnak többletinformációval, de a megrendelő “biztos-ami-biztos” alapon elküldi őket.

Ebből baj nem feltétlenül lesz, de ha csak azokat a fájlokat küldik el nekünk, amelyekre a gyártáshoz valóban szükség van, az többszörös előnyt hordoz magában: a megfelelően elnevezett és kiválogatott fájlokkal nekünk már sokkal kevesebb időt kell eltöltenünk, hogy gyártásra alkalmas formába hozzuk, így ennek egyenes következménye, hogy a gyártás előbb megkezdődhet, és a hibalehetőségek is minimalizálódnak. A fellelhető leírások a témával kapcsolatban eléggé hiányosak és nem egységesek, ezért döntöttünk úgy, hogy ehhez a folyamathoz egy kis segítséget próbálunk meg nyújtani.

Az alábbi képen látható, hogy egy 2 rétegű, mindkét oldalon forrasztásgátló lakkal és pozíciónyomattal ellátott NYÁK milyen rétegekből áll, és az egyes rétegek fájljainak kiterjesztését hogyan adjuk meg.

Nagyon fontos, hogy a Gerber fájlok a tartalmuknak megfelelő nevűek és kiterjesztésűek legyenek, mert a gyártás előkészítés során ezt vesszük figyelembe a legmagasabb prioritással!

Néhány példa arra, hogy milyen fájlokra van szükség a gyártáshoz a tervtől függően:

1 oldalas StandardNYÁK esetén:

Példa a legsűrűbben előforduló esetre:

A rézréteg a forrasztási oldalon van a forrasztásgátló lakkréteggel együtt, és az alkatrész oldalon található a beültetendő alkatrészekhez a pozíciónyomat. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

2 oldalas StandardNYÁK esetén:

Példa a legsűrűbben előforduló esetre:

A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg és forrasztásgátló lakkréteg, és az alkatrész oldalon vannak feliratok. A terv tartalmaz furatgalvanizált és nem furatgalvanizált furatokat is. Minden olyan furat, amely körül réz rajzolat van (pl. forrszem) furatgalvanizálva lesz, és minden olyan furat, amely körül nincsen réz, nem lesz furatgalvanizálva. Tehát elegendő összesen egy fúrófájlt küldeni attól függetlenül, hogy vegyesen tartalmaz furatfémes és nem furatfémes furatokat. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.cmp
Alkatrész oldali lötstop: teszt_projekt_Top_Soldermask.stc
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

Másik példa:

A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg, de nincs rajta forrasztásgátló lakk és pozíciónyomat sem. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.cmp
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

4 vagy többrétegű StandardNYÁK esetén:

A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg, forrasztásgátló lakkréteg és feliratok, és szükség van a belső rétegekre is. 4 réteg esetén a gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Alkatrész oldali lötstop: teszt_projekt_Top_Soldermask.stc
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.ly1
Belső réteg 1: teszt_projekt_Inner_Layer.ly2
Belső réteg 2: teszt_projekt_Inner_Layer.ly3
Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.ly4
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Forrasztás oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Bottom_Silkscreen.pls
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

Az ly1, ly2, ly3 és ly4 fájl kiterjesztések megadják egyben a “stackup”-ot, azaz a rétegfelépítést is. Az ly1 kiterjesztés az alkatrész oldal, az ly2 és ly3 a belső rétegek, az ly4 pedig a forrasztás oldali rétegeket jelentik. A belső rétegek sorrendje sok esetben lényegtelen, nagysebességű vagy nagyfrekvenciás jelek esetén viszont impedancia illesztési szempontból fontos lehet.

1 oldalas HobbiNYÁK esetén:

A legsűrűbben előforduló eset, hogy a NYÁK-on a rézrajzolat a forrasztási oldalon van. Pozíciónyomat és lötstop réteg nem kérhető, tehát ezekre a rétegekre nincs is szükség. Ekkor a szükséges fájlok:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

1 és 2 oldalas StandardALU esetén:

A szükséges fájlok teljesen megegyeznek a StandardNYÁK-okhoz szükséges fájlokkal.

Panelizált NYÁK-ok esetén:

Mindenképpen szükségesek az 1, 2, 4 vagy többrétegű NYÁK-ok fájljai, továbbá, ha tartalmaz ritzelést a terv, akkor egy pl. teszt_projekt_V-cut.vcut fájl. Ha a panelizált terv kitördelhető marást tartalmaz, akkor annak rajzolatát a körvonal (kontúr) rétegbe tervezze bele. Ha a kitördelhető maráshoz a kitörést könnyítő furatokat is kér, akkor azok a furatok a többi furattal megegyező módon a fúrófájlba kerüljenek, és a furatokat ne vegye körbe forrszem!

A szükséges fájlokat be kell tömöríteni egy .ZIP állományba, és úgy feltölteni az adott NYÁK kosárba helyezésekor.